A szakértők úgy látják: a hagyományos akciók önmagukban már nem elegendők – a kereskedőknek új, kreatív megoldásokhoz kell nyúlniuk.

Mint írják, a globális gazdasági környezet egyre több kockázatot hordoz a kiskereskedelem számára: a vámintézkedések, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az olajárak ingadozása mind hozzájárulnak az árak emelkedéséhez. A szakértői várakozások szerint a helyzet akár tovább is romolhat, ezért az élelmiszer-kereskedőknek időben kell reagálniuk.

Vásárlói bizalom és élmény

A Lebensmittel Praxis által összegyűjtött példák szerint az infláció kezeléséhez nem feltétlenül a klasszikus árakciók jelentik a leghatékonyabb eszközt. Egyre nagyobb szerepet kapnak azok a megoldások, amelyek a vásárlói bizalom erősítésére és az élmény javítására építenek.

Az egyik ilyen irány az árak mögötti költségek átlátható bemutatása. Egyes márkák – például a C'est qui le Patron?! – részletesen feltárják, hogy a termék ára hogyan oszlik meg a termelők, a logisztika és a kereskedelem között. Az ilyen jellegű transzparencia növelheti a vásárlói bizalmat, különösen akkor, amikor az árak gyorsan változnak.

Áruvédelem jelentősége

Szintén újszerű megközelítés az úgynevezett „árvédelmi előfizetés”, amelynek keretében a hűséges vásárlók meghatározott díj ellenében bizonyos alapvető termékek árát egy időszakra rögzíthetik. Ez egyszerre nyújt biztonságot a fogyasztóknak és stabil bevételt a kereskedőknek.

A zsugorodó kiszerelések – vagyis a „rejtett áremelések” – kezelése szintén kulcskérdés. A nyílt kommunikáció, például az érintett termékek rendszeres bemutatása és magyarázata, segíthet a bizalom megőrzésében egy olyan piacon, ahol a vásárlók egyre érzékenyebbek az ár-érték arányra.

Egyes nemzetközi példák a vásárlói edukációra helyezik a hangsúlyt: áruházon belüli főzőbemutatók vagy receptajánlók segíthetnek abban, hogy a fogyasztók olcsóbban, mégis tudatosan vásároljanak. Ezzel a kereskedő partnerként jelenik meg, nem pusztán értékesítési pontként.

Cél az élelmiszermentés

A cikk szerint az élelmiszerpazarlás csökkentése szintén lehetőség: a kevésbé esztétikus, úgynevezett „másodosztályú” zöldségek és gyümölcsök külön márkaként történő értékesítése nemcsak olcsóbb alternatívát kínál, hanem fenntarthatósági üzenetet is közvetít. Ezt a modellt sikeresen alkalmazta például az Intermarché.

A vásárlók bevonása az árképzésbe szintén erősítheti az elköteleződést: egyes modellekben a fogyasztók szavazhatnak arról, mely termékek ára csökkenjen a következő időszakban, ezzel visszakapva az irányítás érzetét egy bizonytalan gazdasági környezetben.

A vevőké a főszerep

Végül, de nem utolsósorban, a személyes kiszolgálás minősége is kulcsszerepet játszik. Kutatások szerint az érzelmi kötődés egy üzlethez jelentősen csökkentheti az árérzékenységet, így a figyelmes, segítőkész kiszolgálás az inflációs nyomás egyik leghatékonyabb ellenszere lehet.

A tanulság egyértelmű: a jelenlegi gazdasági helyzetben azok a kiskereskedők kerülhetnek előnybe, akik képesek túllépni a hagyományos árversenyen, és komplex, bizalomépítő stratégiákkal reagálnak a kihívásokra.

Bővebben:  Lebensmittel Praxis szaklap weboldalán

Fotó: Adobe Stock