Nagy Alexandra (PAQART Design) felvezető előadásában trendeket és követhető, másolható innovációkat mutatott be itthonról és külföldről.
Tóth Zoltán (STI Group) a FachPackon látott-hallott-fotózott ötleteket osztotta meg a hallgatósággal. Eszerint nemzetközi trend az elektronikus tagekkel megoldott termékvédelem, egyre gyakoribb igény a metszet a csomagoláson, nagy népszerűségnek örvend az automata, lapraszerelt display, amely egy mozdulattal felállítható, de természetesen a nemzetközi kiállításon is a virtuális valóságot okostelefonnal elővarázsoló megoldások vonzották a legtöbb érdeklődőt.
Hartay Mihály, környezetvédelmi szakértő a termékdíj és a betétdíj bevezetése kapcsán a hulladékhasznosítás gyakorlatáról (leginkább hiányosságairól) tartott előadást. 2012-ben 34 milliárd forint folyt be a termédkíjból, ebből az élelmiszeriparra eső rész 15-25 milliárd forint. Sajnos, ebből a 34 milliárdból mindössze 7 milliárd forint került visszaforgatásra a hulladékhasznosítás terén, míg a köztes 27 milliárd forint – feltételezhetően – nem környezetvédelmi célokra fordítódik. A rendszer hiányosságaként értelmezhető az is, hogy a rendszer utófinanszírozóvá vált, a hulladékhasznosítóknak így jóformán nem érdekük benne maradni a rendszerben. A betétdíjról egyelőre még folyik a társadalmi vita, jelenlegi tervezet szerint a joghurtos pohárra mégsem vetnék ki a jogalkotók. Bár a visszagyűjtés a betétdíjjal kb. 90%-os lenne, a termékdíjjal együtt egy eléggé költséges rendszer állna fel.
A konzervodobozt kiváltó innovációról számolt be Faragó Gábor (TetraPak). Az eddig folyékony élelmiszer csomagolásként ismert kartondobozba a mostani innovációval darabolt élelmiszerek is tölthetők. A papírcsomagolás ugyanolyan hőkezelésen megy át, ugyanolyan biztonságos mint a hagyományos konzervdoboz. Előnyei azonban számtalanok: a 65%-ban megújuló alapanyag könnyű, anyag- és helytakarékos, nemcsak szállításkor, hanem a boltok polcain is.
Hogyan lehet jó csomagolással szemetet eladni? – kérdezte cseppet sem ironikusan Móri Szilárd (Poplart). Választ is adott rá: természetesen dizájnos csomagolással, ahogy ez egy vállalkozó kedvű üzletembernek – fogadásból - sikerült is. New York utcai szemetét átlátszó kockadobozban ugyanis 50 dollárért vették meg világszerte, az Obama beiktatásakori szemetet pedig ennek duplájáért. A csomagolás tehát elad, mindössze a dizájnt és a márkát kell élménnyé tenni. Ugyanez vonatkozik a sajátmárkákra is, hiszen a korábbi uniformizáló elvárás ma már nem elvárás a láncoktól. Belátták, hogy a private labeleknek is lehet vonzó csomagolást készíteni, sőt az ernyőmárkák neve ma már nem utal a kereskedelmi láncra, olyan márkák érhetők el a polcokon, amelyekről nem derül ki első ránézésre, hogy gyártói vagy kereskedelmi. Mi a jövő, meddig tart a márkaháború? A külföldi trendek azt mutatják, hogy a PL-ek egyre nagyobb teret nyernek, Svájcban már minden második márka sajátmárka.
Bodai Zsolt (Wessling Hungary) arra világított rá, hogy az élelmiszerekkel bizony csomagolóanyagot is elfogyasztunk, amely akár későbbi betegségek okozója is lehet. Igaz, a mennyiség nem nagy (kb. 30 grammnyit fogyasztunk el életünk során), mégis érdemes figyelni, hogy mit és miből eszünk: a fólia-papírcsomagolásokon a tinta, a kerámia poharakból fém oldódhat ki. Az EU megfogalmazott kioldódási határértéket – ez 10mg/dm2 – ennél több nem oldódhatna ki a csomagolásból; az anyagátadási folyamatot laboratóriumi vizsgálatokkal ki lehet mutatni.
Aki a vonalkódokról még mindig csak mint elvont szabványrendszerről gondolkodik, annak érdemes a GS1 Safebrand szolgáltatásában elmélyülnie, hiszen a digitális termékinformációk ma már mint afféle kiterjesztett csomagolásként is funkcionálnak – tudtuk meg Kétszeri Dávid előadásából. Az alkalmazás már marketing célokra is használható, hiszen az analitikákból pontos fogyasztói insightot lehet kinyerni.
A meglévő ügyfelek megtartása és az új ügyfelek megnyerése a mai versenypiaci vállalatok egyik legfontosabb prioritása- hangsúlyozta Dr. Molnár Attila (HostLogic). Ez az üzleti célkitűzés persze nem új, csak a jelen gazdasági körülmények miatt – szűkülő kereslet, extrém verseny szituációk – új értelmezést kapott. A jelen kor értékesítési és marketing vezetőjének stratégiai és taktikai tervei között egyre erősebben jelennek meg olyan új célok, mint még többet megtudni az ügyfelek fogyasztási szokásairól, a vevői rendelések részletesebb kielemzése, magasabb profittartalmú termékek értékesítésének növelése, push értékesítés irányába való elmozdulás és még sorolhatnánk. Előadásában bemutatta, hogy milyen informatikai megoldás tudja hatékonyan elősegíteni a profitmaximalizálást az értékesítés és a marketing támogatásával.
Nem kell feltalálni a spanyol viaszt, a fogyasztó is bevonható a fejlesztésbe – hallottuk Feitel Balázstól (Millward Brown Hungary). Minden kommunikáció sikerének a kulcsa a jó kreatív. De mitől lesz jó a kreatív? Hogyan érhetjük el, hogy egy termékbevezetés után a márkára és a szándékolt üzenetre emlékezzenek? Hogyan kell ehhez „becsomagolni”, megtervezni a kommunikációt? Megmutathatjuk a fogyasztónak a terveket? Vagy nem szabad megmutatni, mert úgysem érti a poént? De hiszen neki készült, miért nem kérdezzük meg, hogy érti-e az üzenetet? Ugyanez elmondható a csomagolás tervezésére is. Biztos, hogy a szándékolt hangulatot, üzenetet tükrözi a csomagolás? Rezonál a csomagolásra a célcsoport? Az előadás során a Millward Brown ügyvezető igazgatója bemutatta, hogy kampánytesztek ezrei után melyek azok a törvényszerűségek, amelyeket érdemes betartani, mi működik, mi nem, hogyan lehet ezt megvizsgálni, hogyan lehet kreatív kampányokat továbbfejleszteni, még akkor is, ha csak adaptációról van szó. A jó hír, hogy csomagolások esetében is alkalmazható ez az eljárás.
Mindegy milyen a csomagolásod, ha nem jó a neved
Furcsa egy csomagolásról szóló konferencián ezzel szembesülni, de bizony, nem sokat ér a legjobb csomagolás sem, ha nem jó a termék, a márka neve – imígyen szólt Papp-Váry Árpád (BKF) első axiómája. Az előadás rengeteg komoly és szórakoztató példán keresztül világította meg, hogy mi az, amire mindenképp figyeljünk oda a termékünk elnevezésekor. Sugalljon a név előnyt, értéket, koncepciót, inkább legyen fantázianév, mint generikus, legyen rövid és egyszerű, keltse fel a figyelmet, csengjen jól, működjön igeként is, nemzetközileg is állja meg a helyét, legyen más, mint a versenytársaké, és legyenek rá büszkék a munkatársak és az ügyfelek – kerülnek elő majd a szempontok. Na és persze támogassa a csomagolást is – és a csomagolás is támogassa a nevet.
Az elmaradhatatlan, komoly szakmai információkat is tartalmazó „stand up” FMCG titkos ügynökeink előadásában (Dörnyei Otília, GfK – Szabó Károly, Kaméleon) a termékinnovációkkal párosuló csomagolási bravúrokat vette górcső alá.
KÉPGALÉRIA
Megtekintéshez kattinston a fotóra!
Köszönjük az előadóknak és a vendégeknek a részvételt, partnereinknek a támogatást és a Hotel Benczúrnak a tökéletes helyszínt és cateringet!
