Olaszország – napi rituálé

Az olasz kávézás nem csupán napi rutin, szinte szent szertartás. A reggeli cappuccinohoz egy friss cornetto dukál, de 11 óra után már csakis espresso jöhet szóba. Az „un caffè” gyorsan, állva, a bárpultnál elfogyasztva az olasz életstílus megkerülhetetlen eleme. Olaszországban egy jó csésze kávé igazi (íz)élmény.

Törökország – jóslat a csésze alján

A török kávé több, mint egy ital, egy évszázados hagyomány, amely a társas kapcsolatok és a kíváncsiság rituáléja is. A sűrű, apróra őrölt kávét kis csészékben szolgálják fel, majd miután elfogy, fejjel lefelé fordítják, így a zacc mintái mesélnek a jövőről. A minták olvasata intuícióra épül, de a legfontosabb maga az élmény: a minták közös értelmezése és a hétköznapi játékosság.

Vietnám – különleges kávédesszertek

A vietnámi egg coffee, azaz „cà phê trứng” eredetileg egy szükségmegoldásból született Hanoiban 1946-ban: tej helyett tojássárgáját és sűrített tejet használtak. Az eredmény? Egy krémes, sűrű, habos réteg az erős vietnámi Robusta kávé tetején: olyan, mint egy folyékony tiramisu. Az első falatokat kanállal fogyasztják, utána pedig lehúzzák az italt, egyszerre meglepő és emlékezetes élmény.

Japán – precizitás minden cseppben

Japánban a kávézás önálló művészeti ág, a klasszikus teaházakban kézzel csepegtetett kávékat szolgálnak fel csendes, elmélkedésre hívó környezetben, míg a modern kávézókban az újító recepteké a főszerep. A japán kávékultúra a precizitásról, vendégszeretetről és a részletekre való odafigyelésről szól.