Bő tíz éve, 2011-ben vezették be Magyarországon a helytelenül csipszadóként elhíresült népegészségügyi termékadót, vagy ahogy szakmai körökben emlegetik, a netát. Az új adónem bevezetésétől a törvényalkotó az egészségtudatos táplálkozás előmozdítását, ösztönzésének felerősödését várta, arra hivatkozva, hogy az új adónem bevezetésével egyes termékkörök esetében a gyártókat ez a plusz adóteher is rákényszeríti, hogy még inkább átgondolják termékeik receptúráját, bizonyos termékösszetevők csökkentésével és/vagy kiváltásával arra ösztönözzék a gyártókat, hogy például kevesebb cukor és só kerüljön a termékeikbe.
A KSH adatai szerint az adónemből évről évre emelkedő összegű bevételre tett szert a központi költségvetés: 2012- ben a teljes neta-bevétel 19,49 milliárd, 2020-ban már 59,19 milliárd forint volt. Amostani módosítással az állam jövőre közel 80 milliárd forintot kíván beszedni az adónemből. Az élelmiszeripar egészének adózás előtti eredménye 2020-ban nem érte el a 200 milliárd forintot, vagyis a neta tervezett mértéke 40% körüli eredményelvonást jelent a normál adóztatási szint felett. A népegészségügyi termékadó egyfázisú fogyasztási típusú adó, mely a különféle cukor-, só- és koffeintartalmú termékek első belföldi értékesítése után fizetendő. Alapvetően a neta által „egészségtelennek” tartott élelmiszerek: chips, cukor, kakaópor, üdítőitalok, energiaitalok, szörpök és alkoholos termékek többletadóját jelentette eddig, de 2022 júliusától a mostaninál többféle termék után és a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kell majd fizetni egyes tételek után.
A MÜZLI ÉS TÖLTÖTT TÉSZTA IS BEKERÜLT
Új kategóriaként bekerültek a törvénybe az ún. csemegék és az előre csomagolt édes, sós tészta is. Előbbi alá tartoznak a reggelizőpelyhek, müzliszeletek, kandírozott gyümölcsök, gyümölcspépek vagy a diákcsemege is. Fontos változás, hogy a korábbi sós snack kategória alá bevontak olyan termékeket is, amelyek logikusan nem ide tartoznának (például a puffasztott gabonatermékeket). Az eredetileg chipsek, ropik és sós sütőipari termékek számára kialakított kategóriában eddig sótartalom szerint kellett adót fizetni. Ezt most kiegészítik a telítettzsírsav-tartalommal is. Így például a háztartási kekszre „ropogtatnivaló”-ként a zsírtartalma okán jelentős adótétel fog rakódni. Új fejlemény az is, hogy a jogalkotó a cukor és édesítőszer minden kombinációját lefedte, vagyis míg korábban azok a gyártók, amelyek édesítőszerrel pótolták a termékek receptúrájában a cukrot, mentesülhettek a neta megfizetése alól, mostantól adókötelezetté váltak.
EGYEZTETÉS NÉLKÜL
Az érintett ágazati szereplők sajnálattal fogadták, hogy ismét egyeztetés nélkül került sor a neta emelésére. Különösen érthetetlen volt a szakma számára, hogy a kormányzati kommunikáció az emelést az extraprofit adók közé sorolta.
„Természetesen extraprofitról semmiképp se beszél hetünk az élelmiszeriparban, amikor az ágazat az utóbbi két évben gyakorlatilag folyamatosan rendkívüli helyzetben működik, elsősorban a Covid-világjárvány, az ellátási lánc zavarai, továbbá az alapanyag- és energiaköltségek emelkedése miatt” – mondja Vörös Attila. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója szerint az egyeztetések hiánya miatt rengeteg értelmezési kérdés merült fel, és kevesebb mint 30 nap állt az érintett gyártók rendelkezésére, hogy a teljes szortimentjüket végig nézzék és adott esetben technikailag, pénzügyileg is próbáljanak felkészülni a netás kötelezettségeikre.
NEM ÜDÍTŐ A HELYZET
Az új szabályozás új kihívások elé állította a hazai üdítőital gyártókat is, hiszen a neta mértéke – cégenként eltérő mértékben – az eddiginek 2-3-szorosára emelkedik – így kalkulál
Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség (Magyüsz) titkára. Az üdítők esetében eddig az volt a szabály, hogy akkor kellett adót fizetni, ha száz milliliterenként nyolc grammnál több cukrot tartalmazott az ital. Az új netát kiterjesztették az alacsony, 8 g/100 ml-nél kevesebb cukrot és édesítőszert tartalmazó termékekre is, vagyis minden olyan termék adóköteles lesz, amely hozzáadott cukrot tartalmaz.
ELMARADÓ TERMÉKFEJLESZTÉSEK?
A Magyar Édességgyártók Szövetsége a cikk készültekor még egyeztetést folytatott a minisztériummal, ezért nem kívántak a témában nyilatkozni. De a hazai jégkrémpiac helyzetéről tartott sajtótájékoztatón Sánta Sándor, a szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az energia- és klímaválság, a geopolitikai konfliktusok és az akadozó ellátás mellett a minden jégkrémre, így a cukormentesre is kivetett neta és a forint gyengülés következtében elszálló árak miatt a hazai jégkrém választék szűkülhet, az innováció pedig lassulhat a jövőben. Abban szinte minden megkérdezett érintett egyetért Sánta Sándorral, hogy a további termékfejlesztések lassulását vagy akár elmaradását is hozhatja a most kivetett újabb és magasabb adó. A neta eddig minden érintett termékkör esetében ösztönözte a termékfejlesztéseket, hiszen ha egy adóköteles termék receptúráját, gyártási folyamatát korszerűsíteni tudta a gyártó – például a cukrot édesítőszerrel helyettesítette –, elkerülhette a neta-fizetési kötelezettséget. Most mindez megkérdőjeleződik, hiszen a cukortartalom csökkentése ellenére is kell netát fizetni. „Egy termék fejlesztése drága folyamat, ami ezután már lehet, hogy soha nem fog megtérülni. Akár az is elképzelhető, hogy egyes gyártók, kiszámolva az egyenletet, úgy döntenek, hogy visszatérnek egy neta előtti receptúrára” – jegyzi meg Vörös Attila. Jelentős termékfejlesztéseket hajtottak végre a Magyüsz által képviselt gyártók is az elmúlt években – erősítette meg Bikfalvi Istvánné. Ennek eredményeként termékeik átlagos cukortartalma 45%-kal csökkent, és ezt a fogyasztók is elfogadták, mert az összesen eladott terméken belül a csökkentett cukortartalmú és cukormentes termékek aránya három szorosára, 22-ről 65 százalékra növekedett. „Bár cégeink a termékinnovációt folyamatosan végzik – a jövőben jelentős termékfejlesztések már nem várhatóak” – tette hozzá.
MÍNUSZ 50 MILLIÁRD
Az adónem semmiféle népegészségügyi statisztika szerint nem hozott javulást sem az elhízottság elterjedtségében, sem a táplálkozással összefüggő betegségek előfordulásának gyakoriságában az elmúlt egy évtizedben. „Az adó hatástalan a kitűzött népegészségügyi célok eléréséhez, ugyanakkor elszív az ágazati szereplőktől éves szinten 50 milliárd forintot, amit további fejlesztésekre, beruházásokra lehetne költeni” – érvel Vörös Attila. A FÉSZ álláspontja szerint a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazatnak a jelen helyzetben a különadó emelése és kiterjesztése helyett inkább kiemelt kormányzati védelemre lenne szüksége, hogy a hazai lakosság biztonságos élelmiszer-ellátása elérhető áron, jó minőségben és minél nagyobb arányban magyar termékekkel valósulhasson meg a jövőben is.
CSÖKKENŐ HAZAI TERMÉKHÁNYAD?
A háztartások vásárlási szokásainak alakulását mutató adatok is azt erősítik meg, hogy ezzel a fajta termékadó val nem lehet a fogyasztókat az egészséges táplálkozás és életmód felé terelni. A nagyon cukros, sós, tehát a neta alapján egészségtelennek nyilvánított termékek esetében csak igen rövid távon, 2012 és 2013 között volt tapasztalható szignifikáns csökkenés a keresletben, és mindössze három termékcsoport esetében: az üdítőitaloknál, a lekvároknál, dzsemeknél és a gyümölcsleveknél. Jelentősebb és hosszabb távú visszaesést a fogyasztásban csak az üdítőitaloknál le hetett látni – derült ki egy, a témában készült tanulmányból.
„Az adó hatástalan a kitűzött népegészségügyi célok eléréséhez, ugyanakkor elszív az ágazati szereplőktől éves szinten 50 milliárd forintot, amit további fejlesztésekre, beruházásokra lehetne költeni.”
A neta hatással lesz a hazai élelmiszergyártók versenyképességére is, a FÉSZ szerint ez az adónem sokkal súlyosabban érinti azokat a vállalkozásokat, amelyek csak vagy elsősorban a hazai piacra termelnek, vagyis a hazai élelmiszer-feldolgozók zömét adó kkv-kat. A szövetség tart attól is, hogy hosszú távon a hazai termékek arányát érezhetően csökkenti az érintett termékcsoportokban az újabb adóemelés. A neta mint fogyasztói adó az áfához hasonlóan beépül a termék árába, és a végső fogyasztót terheli. A neta emelése így további áremelkedést generál az érintett termékek körében. Ez egyrészt további inflációs hatást eredményez, másrészt az alacsonyabb árkategóriájú, kifejezetten jó ár-érték arányú termékek esetében arányaiban nagyobb mértékű emelkedéshez vezethet, így az árérzékenyebb fogyasztókat és az olcsóbb termékeket sújtja még inkább a neta.
Megjelent a Store Insider 2022/07-08. számában.
