hero
Store Insider 2022. június 17. 07:22
A változás frekvenciáján: FMCG TOP
Élőben jelentkezünk a konferenciáról.

A hosszúra nyúlt járványhelyzetben, zsinórban két alkalommal is arra kényszerült a PPH Media és a Store Insider, hogy elhalassza az FMCG szakma legfontosabb eseményét. Idén két napos konferenciánkat Kecskeméten a Four Points by Sheraton Hotelben rendeztük meg Június 14-15-én. 

Somfay Dorottya a Store Insider divízióvezetője elmondta: az elmúlt két évben a vállalat elsődleges feladata a felelősség és biztonság megteremtése volt, így a szakmai rendezvényt felelősségteljesen csak idén lehetett megrendezni.  

Ács Dóra

Ács Dóra, a Store Insider magazin főszerkesztője köszöntőjében kiemelte: egyetlen dolog volt az elmúlt két évben biztos, ez pedig a változás. Alkalmazkodóképesség nélkül nem lehetett túlélni, ezért is lett a konferencia címe a Változás frekvenciáján. A főszerkesztő elmondta, a jelenlegi helyzetben a rugalmasság a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen.

A versenyképesség megőrzése minden eddiginél jobban létkérdés. Mit tesz az Agrárminisztérium a mostani új ciklusban a versenyképesség megteremtése, megőrzése érdekében? Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára bevezető előadásában elmondta, hogy az elmúlt két évben a pandémiát, most pedig a háborús helyzetet az összekötött gazdasági láncok, valamilyen szempontból mindenképpen megszenvedik. A kormány gazdaság intézkedései most elsősorban ezeknek a válsághelyzeteknek a kezelésére vonatkoznak, illetve a vásárlóerő megőrzésére. 

Feldman Zsolt

Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a szektor számára stratégiai fontosságú döntéseket hozott a kormány, mint például a gabona és olajos növények kivitelének tilalma, hogy az ellátás folyamatosságát megteremtsék, illetve az gyártásban az alapanyagok cseréjének rugalmas kezelése, ami az alapanyaghiányra reagált.   

Elmondta, hogy a húsipart 40 milliárd, a sütőipart 16 milliárd, tejipart 14 milliárd forinttal támogatják.

Nem érdemes azokkal az üzleti modellekkel tovább dolgozni, melyekkel a korábbi években. Aki egyedül van, az nem biztos hogy sikerrel jár, és aki elengedi az üzleti partnerei kezét ebben a helyzetben az nem jár jól. A csapatban való együttműködés felértékelődött, a bizalom többet ér most mint a pénz – hangsúlyozta az államtitkár. 

Tóth Mihály

A “Gazdaság – kitörési pontok” - című délelőtti szekció Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatójának előadásával indult, Látlelet: Globális jelenségek, lokális reakciók – címmel. A globális- az európai- és a magyar élelmiszer gazdaság 2020 év eleje óta folyamatos alkalmazkodási kényszerben van. Az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, a COVID-19 és a háború okozta sokkhatások olyan helyzetet teremtettek az agráriumban, melyre a 2010-es évek eleje óta nem volt példa. Az élelmiszeripar globálisból regionálissá alakult.  

Hollósi Dávid

„A világ élelmiszergazdaságát már jó néhányszor lábon rúgták az elmúlt időszakban” – mondta a szakember. Kiemelte: a mostani stagfláció tünetei már korábban elkezdődtek, ezeket a háború felerősítette. Ezen hatások az élelmiszer termékpályákon erős átárazási kényszert hoztak, melyek ma már a fogyasztói árakban is megjelennek, s az élelmiszer drágulás még egy ideig velünk marad. Azáltal, hogy a műtrágya- energia- és takarmányok ára (más inputanyagok mellett) sokszorosukra drágultak, a mezőgazdasági alapanyagtermelés forgóeszköz igénye 400-600 milliárd forinttal nő, ennek finanszírozása, kigazdálkodása eltérő helyzetet teremt az állattenyésztési és növénytermesztési termékpályákon. 2021-ben a magyar mezőgazdasági kibocsátás rekord mértékben nőtt, kérdés, hogy ez megismételhető-e 2022-ben is?

Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy 16 éve népszerűsítik a hazai termékeket és folyamatosan nő az irántuk való keresletet. Elbüszkélkedett, hogy néhány héttel ezelőtt túllépték az 5000-es határt, ma már ennél több védjeggyel minősített termékkel rendelkeznek. Ezek gyártói 43 ezernél is több embernek adnak munkát. Hozzátette, eljutottak arra a szintre a védjegyes termékek ismertségét tekintve, hogy a vásárlók már gondolkodás nélkül emelik le ezeket az árucikkeket a polcokról
Jelenleg 225 védjegyhasználójuk van, ezek többsége FMCG termék. Az ügyvezető hozzátette, nagy öröm, hogy egyre több üzletlánc is a partnereik között van, akik saját márkás termékeiken használják a logót.

Benedek Eszter

A védjegyek értékét jól mutatja, hogy a vásárlók ma már hajlandóak többet fizetni ezekért a termékekért. Benedek Eszter elmondta, hogy felmérésük szerint a magyar termékekért a vásárlók 36%-a hajlandó 10%-kal többet fizetni. Ugyanakkor, ha védjegy is szerepel a terméken, már 44%-uk fizeti ki szívesen a magasabb árat.
A védjegyhasználat mellett ezek a termékek komoly marketingtámogatásra is számíthatnak. Jelenleg is futnak kampányok, nyereményjátékok, fesztiválokra is ki fognak települni a nyáron a Magyar termék védjegyes termékek, ilyenkor akár 20 vállalat is összefog a termékeik népszerűsítéséért. A Nyugati térnél legutóbb „A mi spájzunk” névvel ellátott villamosmegállót rendeztek be valódi, illetve valósághű termékekkel, az eddigi visszajelzések alapján nagy sikerrel.

Trendforduló vagy átmeneti nehézség?

Melyek a lehetséges stratégiai irányok az élelmiszeriparban és kereskedelemben a változó körülmények között? Rövidülő ellátási láncok, alapanyaghiány és -drágulás, költségnövekedés, száguldó infláció, innovációs kényszer: hogyan lehet tervezni a jelenlegi kiszámíthatatlan helyzetben? Hazai termékek előnyben? A biztonság és a hatékonyság lehetnek-e kitörési pontok? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ, Fenntartható jövőtervezés a gyakorlatban – áthangolás – című kerekasztalbeszélgetésben.

A képen balról jobbra: Braunmüller Lajos, Benedek Eszter, Harcz Zoltán, Neubauer Katalin, Csorbai Attila, Feldman Zsolt, Éder Tamás

Néha úgy éreztem, haditudósító vagyok – jellemezte az elmúlt éveket a Covid-19, a háború és az élelmiszergazdaság összefüggésében Braunmüller Lajos. A Portfolio elemzője az általa vezetett kerekasztal-beszélgetésen a résztvevőknek azt a kérdést tette fel, hogy ha 10-15 év múlva visszatekintenek erre az időszakra, mit mondanak majd: inkább átmeneti nehézség vagy valódi trendforduló volt ez az időszak?
A Magyar Termék Kft. ügyvezető igazgatója, Benedek Eszter szerint mindenképpen felértékelődnek a magyar termékek, ezért szeretné hinni, hogy ez egy valódi fordulatot hoz, hiszen fontos, hogy ezeket vásároljuk.

Harcz Zoltán, ügyvezető igazgató, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hozzátette, extrém számok és rekordok vannak most az iparágban. Az EU-ban tejhiány van, folyamatosan esik a tejtermelés. Eközben az import német tömbsajtok eltűntek a magyar polcokról, márpedig ez éveken át meghatározta a magyar trappista árát is. A gazdasági és háborús események hatására pedig az egykor 8-900 Ft-os magyar trappista ma 2000 Ft/kg áron kapható.

Neubauer Katalin

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára is az árakról beszélt, kiemelve, hogy a covid alatt kevésbé kerültek előtérbe az árak, mint idén február óta. Hozzátette, hogy az utolsó órában vagyunk, ezért a hatékonyságnak mindenképpen növekednie kell a termelői ágazatban.

Csorbai Attila az árakkal kapcsolatban szintén a nyugat-európai fogyasztáscsökkenést említette, hozzátéve, hogy komoly aggodalmat okoz az állati termékpályák finanszírozása. A Baromfi Terméktanács ügyvezető igazgatója arról is beszélt, túlélési verseny indult el azzal, hogy az elmúlt időszakban a takarmányköltségek és a gáz ára is háromszorosára emelkedett. Hozzátette, mindebben az időfaktor fontos tényező, mert az állattenyésztés nem tud gyorsan reagálni.
 

Csorbai Attila

„Negyedik ciklusomat kezdtem, az eddigi három könnyebben kezdődött” – jellemezte a helyzetet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a 2010-es évek elején nagyon drágák voltak a hitelek, ez azonban nem érintette fundamentálisan a gazdaság szereplőit, inkább pénzügyi típusú nehézség volt. „Most mások a kihívások: ellátás, alapanyag-költségek – ezek nem voltak a korábbi időszakban” – mondta. „Akik megcsinálták a hatékonyságnövelő beruházásokat, azokat jutalmazza most a piaci környezet” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a fenntarthatósági elvárások is egyre magasabbak a cégek irányában, ami újabb alkalmazkodási kényszert jelent a piaci szereplőknek.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a beruházásfinanszírozás most nehezebb ügy, de aki meg tudja csinálni, eredményesen tud talpon maradni.

Éder Tamás

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt 20-30 évben folyamatosan optimista volt a hangulat. „Kevésbé békés, inkább dezintegrációs, antiglobalizációs időszak jön, ehhez alkalmazkodni kell” – vetítette előre a jövőt. Nem is a hatékonyság növelése, hanem annak fenntartása a cél, és az, hogy kisebb, régiós élelmiszerkereskedelmet folytassunk. Hozzátette, a biztonságra való törekvés protekcionizmust is eredményez, ezért kell törekedni a régiós együttműködésekre.

 

Még a hűtőt is ők hozták

A logisztikában a megszokott szezonalitások helyét most felváltotta a hektikusság. De hogyan reagált ezekre a kiszámíthatatlanságokra Magyarország első számú logisztikai szereplője? Erről beszélt Garamvölgyi Glória, a Waberer’s-Szemerey Logisztikai Kft. (WSZL) kereskedelmi igazgatója.

Garamvölgyi Glória

Flexibilitás: kulcsszó a logisztikában című előadásában elmondta, a Covid-19 ideje alatt a kezdetektől ők biztosították az egészségügyi és szociális intézmények védőfelszerelés-ellátását, ami többek között 380 millió maszkot jelentett. Jelenleg pedig a karitatív szervezeteknek segítenek, Kárpátaljára és Lemberg térségébe juttatják el az adományokat, ez napi 10-20 kamiont jelent.

„Ha bekukkantunk otthon a hűtőnkbe, az ott lévő temékek felét mi szállítottuk ki a boltok polcaira. Sőt, a hűtőt is” – szemléltette, mekkora a WSZL kapacitása. Ez azt jelenti, átlagosan 2000 raklap megy ki a rendszereiken keresztül naponta. 

A logisztika előtt azonban kihívások is vannak, ezek közül is a legnagyobb a munkaerőhiány. Számításaik szerint 15 ezer sofőr hiányzik Magyarországról. A fiatalok számára  nem vonzó a pálya, a hivatalos kártyával rendelkező gépjárművezetők fele pedig már 50 fölött jár. Emellett az energiaárak folyamatos emelkedése és a chiphiány is nehézségeket okoz az ágazatnak. Utóbbi elsősorban azért, mert megnövekedett a megrendelt kamionok elkészülési ideje, nem ritkán hónapokat is kell várniuk a flotta frissítésére.
 

Tóth Levente, Nacsa Severus, Szilva Mónika, Kurucz Péter

Inflációs hullám – Gyorsreakciók

Nyílik az árolló. Miként lehet napjainkban tartani a kedvező ár/érték arányt? Hogyan lehet ezt gyártóként és kereskedőként hatékonyan kezelni? Verseny az inflációval a fogyasztók kegyeiért. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ Most az ár az úr! – Ki hogyan próbálja megnyerni a fogyasztóit? – című kerekasztalbeszélgetésben Kurucz Péter, kereskedői kapcsolatok igazgató, NielsenIQ; Nacsa Severus, kereskedelmi és marketingigazgató, Gallfood Kft.; Szilva Mónika, vásárlói élményért felelős igazgató, Tesco Magyarország. A moderátor: Tóth Levente, a Bank360.hu pénzügyi portál vezető szerkesztője, gazdasági újságíró volt.

Az olcsó termék kezd „menni” a közepes árkategóriák pedig kezdenek nehezebb helyzetben lenni – mondta el Kurucz Péter a fogyasztók jelenlegi, inflációs helyzetben történő vásárlására vonatkozó kérdésre válaszolva. Hozzátette, felmérésük szerint 76 %-a a vásárlóknak változtatni fog a fogyasztásán. Ezt elsősorban úgy tudja megtenni a vásárló, ha üzletformátumot vált, vagy leválik a bevált márkáról és egy olcsóbb terméket fog megvenni: elengedi a prémiumtermékeket.  A prémiumizáció volt a pandémia előtti növekedés motorja, ez az ami most megszűnt. 

Most az ár az úr! – Ki hogyan próbálja megnyerni a fogyasztóit?

A magyar fogyasztót mindig is meghatározta az ártudatosság és a promócióérzékenység. A Tesco egyfajta portfóliót próbál összeállítani, a fogyasztónak - mondta el Szilva Mónika, hogy villámgyorsan meg tudja találni azt amire szüksége van. 
Arra a moderátori kérdésre, hogy hogyan tudja a gyártás lekövetni a rendkívül dinamikus árnövekedést és gyártási költségeket, Nacsa Severus elmondta, hogy optimálisan a pulykatermékek feldolgozásánál 20 hetet kellene átlátniuk, a jelenlegi helyzetben viszont jó, ha havonta tudnak takarmány ellátást megkötni. Ahogy mondta, konkrét számtannal és nyílt lapokkal játszanak a láncok felé való kommunikáció során: futnak a költségek után. 

A terveket most kellene megalapozni, a hálózatokkal pedig sikerült megértetni, hogy kénytelenek árat emelni. Értéknövekedés és mennyiségi növekedés is van a vállalatuknál – mondta el. Arra a kérdésre, hogy át tudta-e adni az áremelést a pulykaágazat a kereskedelemnek? A Gallfood szakembere igennel válaszolt, több lépésben, folyamatos áremeléseket hajtanak végre.

A külpiacokon - Ausztriában, Németországban – és itthon is elfogadták a fogyasztók az árakat. Termelésük 30-40 % marad a belföldi piacon, a magasabb rész az export. 

Szilva Mónika szerint, amikor tudatosabbak az emberek, akkor nem csak az alapélelmiszer a „megoldandó feladat”, hanem sok olyan „mikroviselkedés” is létrejöhet, ami meghatározza a termékek fogyasztását. 

Ahogy Kurucz Péter a frissárukkal kapcsolatban fogalmazott, azok fogyasztása nem növekedett jelentősen, „betáraznak” a fogyasztók az inflációtól való félelmükben.
Az ársapkás termékeknél, minden a felé mutat Szilva Mónika szerint,  hogy amit felhalmoztak, azokat most használják. Kurucz Péter szerint a jelenlegi trendeket és a fogyasztói döntésekben nagy szerepet játszik a félelem.

Olcsó, drága, legdrágább: az FMCG-termékek árskálája.

Csúcson az infláció, amely alaposan megviseli az emberek pénztárcáját, befolyásolja költéseiket. Hogyan csapódik le mindez az FMCG piac forgalmán? Mely termékkategóriáknál a legszembetűnőbb, legszélsőségesebb a változás? Az egyes árkategóriák milyen arányt képviselnek az összforgalomból? Hogyan érinti a promóciós kedvet mindez? Árak: hol a fék? Olcsó, drága, legdrágább: az FMCG-termékek árskálája - Kurucz Péter, kereskedői kapcsolatok igazgató, NielsenIQ.

Kurucz Péter előadásában a megváltozott fogyasztói és vásárlói preferenciákat, a háborús helyzetre adott fogyasztói válaszokat és az inflációs nyomás okozta helyzetet járta körül. 

Ahogy elmondta mennyiségi növekedés nincs most a piacon, az a növekedés ami látható az árszínvonal növekedésnek köszönhető. Az infláció már a növekedés felett jár, így a növekedés az infláció által generált.

Kurucz Péter

A vásárlóerő, az első negyedévben kilőtt az szja visszatérítésnek és a 13. havi nyugdíjnak köszönhetően, a fogyasztói bizalmi index ennek dacára csökkent, 2021 –ben 83-on állt a 200 -as skálán. A személyes anyagi helyzethez, a vásárlási kedvhez, a munkahelyi kilátásokhoz való hozzáállás alapvetően pesszimista, csökken. A megyeszékhelyeken a legoptimistábbak, Budapesten ez rosszabb, a falvakban pedig a legrosszabb a helyzet.

8.7 %-os növekedést produkáltak a vegyiáruk. Élelmiszervásárlásban viszonylagosan új helyzet, hogy a diszkontok részesedében csökkentek, mérésük szerint a független üzletek növekedtek leginkább.

Mennyiségbeli növekedést az alkoholmentes italoknál – főleg a jegeskávé, energiaitalnál - és a snackeknél - elsősorban a tortilla chips és sós keksz esetében.  
A globális felméréseknél az látható, hogy a fogyasztói szokásokban a fogyasztók 26%-a mondja azt, hogy nem fog változtatni, 44% pedig már nem ugyanúgy fogyaszt, mint 2019-ben. 

A trendekben az egészség és higiénia hasít, a magasabb tápértékű ételek fogyasztása, a fenntarthatóság – a környezetbarát növekedés pedig ismét fontossá vált, csak úgy, mint a termékek eredete.