Becsült olvasási idő: 4 perc
Két gyerekhez havi negyedmillió a létminimum

Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 249,3 ezer forint kellett tavaly az elfogadható színvonalú megélhetéshez.

Magyarországon a létminimum egy felnőtt számára a múlt évben átlagosan 85 960 forint volt, a 2011-es 83 941 forint után − derül ki a KSH friss számításaiból. Az egy főre jutó érték háztartástípusonként az 53−86 ezer forintos sávban szóródott 2012-ben. A statisztikusok létminimumon azt az összeget értik, ami biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény − a társadalom fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő − szükségletek kielégítését. A fogyasztáson alapuló és abszolút küszöbnek megfelelő küszöbérték nem az egyetlen − és a gyakorlatban nem is a leginkább használt − mutató, mivel ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.

létminimumA KSH által számított létminimum értéke 2012-ben 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szemben az 5,7 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-növekedéssel (2011-ben e két érték 6,6, illetve 3,9 százalék volt).

Az egyetlen felnőttből álló háztartás átlagosan havi 86 ezer forintból élt meg a múlt évben, míg két főnek már 150,4 ezer forintra van szüksége a létminimumhoz. Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 249,3 ezer forint kellett az elfogadható színvonalú megélhetéshez. Az adatok szerint itt is érvényes a méretgazdaságosság, azaz minél több tagból áll a család, annál alacsonyabb az egy főre eső összeg: a két felnőttből és négy gyermekből álló háztartásban fejenként havi 53,0 ezer forint is elegendő.

A számítási módszer egyik sajátossága, hogy az eredményekben – bizonyos tompítottsággal – megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli értékösszeg hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, az életszínvonal javulása mellett pedig nő, hiszen a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. Ez az arány 2010 és 2011 között valamennyi háztartástípusban csökkent.

Létminimum háztartásonként (ezer forint)                                                     

                                                2007    2008    2009    2010    2011    2012
Aktív korúak háztartása
1 felnőtt                                    66,3     71,7     75,0     78,7     83,9     86,0
1 felnőtt 1 gyermekkel            109,3   118,4   123,8   129,9   138,5   141,8
1 felnőtt 2 gyermekkel            142,5   154,2   161,3   169,3   180,5   184,8
2 aktív korú felnőtt                  116,0   125,5   131,3   137,8   146,9   150,4
2 felnőtt 1 gyermekkel            159,1   172,2   180,1   189,0   201,5   206,3
2 felnőtt 2 gyermekkel            192,2   208,0   217,6   228,3   243,4   249,3
2 felnőtt 3 gyermekkel            218,7   236,7   247,6   259,8   277      283,7
2 felnőtt 4 gyermekkel            245,2   265,4   277,6   291,3   310,6   318,1
3 aktív korú felnőtt                 165,7    179,3   187,6   196,8   209,9   214,9
3 felnőtt 1 gyermekkel            208,8    226,0   236,3   248,0   264,4   270,8
3 felnőtt 2 gyermekkel            241,9    261,8   273,8   287,4   306,4   313,8
3 felnőtt 3 gyermekkel            268,4    290,5   303,8   318,9   340      348,1
3 felnőtt 4 gyermekkel            294,9    319,2   333,9   350,4   373,5   382,5

Nyugdíjas korúak háztartása
Egytagú                                   59,6       64,6     67,5     70,9    75,5      77,4
Kéttagú                                  102,7     111,2   116,2   122     130,1    133,2
Háromtagú                             145,8     157,8   165,1   173,2  184,7    189,1

Forrás: KSH

A KSH által kimutatott létminimum, amely a fogyasztáson alapul és abszolút küszöbnek felel meg, nem az egyetlen – és a gyakorlatban nem is a leginkább használt – küszöbérték, tekintettel arra, hogy ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.