A sertésstratégiával javulhat a hazai sertésállomány aránya, nagyobb lesz a sertéstartási kedv, helyreállhat az egyensúly, nem kell külföldről behozni alapanyagnak valót.
A kormány hétéves, sertéságazatot segítő tervében nemcsak megerősíteni kívánja a bajban lévő tenyésztőket, hanem az itthon előállított sertéshús reklámjára is nagyobb figyelmet fordítana.
Horváth István, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke korábban arról beszélt, hogy 2017 végéig 5-6 millió darabra kellene növelni a magyarországi sertések számát. Ezzel elsősorban az importot lehetne kiváltani, majd második körben exportpiacokat kellene keresni a Magyarországon a korábbinál nagyobb mennyiségben előállított disznóhúsnak.
A politikus szerint ezzel párhuzamosan a hazai sertéshús-fogyasztást is növelni kell. A békéscsabai és a gyulai húsüzemeknek is az lehet a célja, hogy termékeiket, lehetőség szerint, száz százalékban magyarországi sertésekből állítsák elő – mondta Horváth István.
Egyelőre azonban a szalámikészítéshez szükséges nagy súlyú sertésből lényegesen kevesebb van, mint amennyire szükség lenne – a sertésstratégia megvalósításával azonban ez is változhat.
Az egyik tenyésztő a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, a háztáji gazdaságokban újra meg lehetne honosítani a nagy súlyú sertések tartását. Ehhez azonban biztos felvásárlói háttér, és a korábban létező nagy súlyú állományéhoz hasonlóan jó génekkel rendelkező sertések kellenek. A mindszenti gazda hozzátette, az ilyen állatok felneveléséhez több mint egy év kell, valamint szaktudás, ami még megtalálható az országban, tehát megvan a lehetőség a jó minőségű hús előállítására.
A Kossuth Rádió műsorában az is elhangzott: közeledik az egyre népszerűbb családi disznótorok ideje is, ahol szintén a nagysúlyú disznóké lesz a főszerep.
