A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (CPPCC) legutóbbi konferenciáján egy bizottsági tag vetette fel ennek szükségességét, mivel az egyre gyakoribb élelmiszer-biztonsági viták miatt a nyilvánosság egyre fokozottabb figyelmet szentel az élelmiszer-biztonság kérdésének.

Óriási botrányt kavart néhány éve a tejhamisítás. A melamin-botrányban leginkább érintett Sanlu Group tejipari vállalat vezetői ellen büntetőper is indult, mivel a hamisított, illetve gyenge minőségű termékek gyártásával és forgalmazása négy kínai gyermek halálához, több mint 50 ezer gyermek húgyúti problémáihoz, így vesekő kialakulásához vezetett.

A társaságnak több mint 10 ezer tonna tejport kellett visszahívnia, amely több mint 7000 millió jüanba került, valamint az érintettek orvosi költségei is a céget terhelik. A helyi médiában megjelent hírek szerint a vállalat a csőd szélén áll, amelyet a helyi Beijing Sanyuan Food társaság már kiszemelt magának.

A legtöbb élelmiszer- és italgyártó vállalat méretéből, valamint a biztosítás hiányából adódóan ki van téve annak a kockázatnak, hogy egy esetleges élelmiszer-biztonsági probléma esetén nem képes kártérítést fizetni. A konferencián felszólaló bizottsági tag ezért azt javasolja a kínai biztosítási felügyeletnek (CIRC), és az egészségügyi minisztériumnak, hogy kísérleti jelleggel, egyes területeken tegyék kötelezővé a felelősségbiztosítást az élelmiszer- és üdítőital-ágazatban, majd fokozatosan az egész országra terjesszék ki.

A biztosítás csökkentené a vállalkozások működési kockázatát, és lehetőséget teremtene a cégek számára, hogy ételmérgezéses, vagy egyéb fogyasztói panasz esetén kompenzációban részesítse az érintetteket. Ez egyúttal enyhítené a kormányra nehezedő nyomást is, amelyet a vállalatok pénzügyi kisegítése okoz.

Jelenleg a kínai vállalatoknak mindössze 4%-a rendelkezik felelősségbiztosítással, amely jóval alacsonyabb a 15%-os globális átlagnál, holott az első felelősségbiztosítási terméket már 20 éve piacra dobták Kínában.