Az irányelv komoly változásokat hoz a munkaadóknak. A Prohuman szakértői szerint a cégeknek már most érdemes végiggondolniuk, milyen feladatokat jelent majd az átállás.

Várhatóan kötelező lesz a fizetési sávok vagy minimumok feltüntetése az álláshirdetésekben, a jelöltek korábbi fizetésének kikérdezése pedig tilos lesz. A munkavállalók jogosulttá válnak arra is, hogy tájékoztatást kérjenek a hasonló pozícióban dolgozók bérezéséről, és nem tiltható majd a fizetés nyilvánosságra hozatala. A szabályozás célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése és a bérezési gyakorlatok átláthatóbbá tétele – mindez jelentős feladatok elé állítja a magyar vállalatokat is. 

A 100 fő feletti cégeket rendszeres jelentési kötelezettség terheli majd: többek között az átlag- és mediánbérek, a bónuszok, az előléptetések és a toborzási adatok nemi bontásban történő közlésével. Ha a jelentés 5 százaléknál nagyobb, objektíven nem indokolható bérkülönbséget mutat ki, a vállalatnak intézkedési tervet kell készítenie, és egyeztetnie kell a dolgozói képviselettel.

Mindez nem csupán új adminisztratív terheket jelent, hanem komoly stratégiai feladatokat is: a bérstruktúrák újragondolását, belső feszültségek kezelését és a transzparens HR-folyamatok kialakítását. A bérátláthatóság a megfelelésen túl versenyképességi tényezővé is válhat, hiszen a munkavállalók, az üzleti partnerek és a befektetők egyaránt elvárják a felelős, kiszámítható működést.