Ön tavaly augusztusa óta tölti be a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettesi posztját. Korábbi munkái során milyen kapcsolatban volt az agráriummal?  

2004-től foglalkozom turisztikai fejlesztésekkel. Kezdetben elsősorban szállodaépítés tervezéssel, lebonyolítással, üzembe helyezéssel foglalkoztam, illetve egyéb turisztikai attrakciók fejlesztésében is közreműködtem uniós fejlesztési források felhasználásával. Ezt követően 2011-től kistérségi fejlesztési projektekbe is bekapcsolódtam. A Tisza-tó kiemelt nemzeti programot vezettem, amely az ökoturizmusra alapozott térségfejlesztést célzott meg a kormányprogram részeként. E munka kapcsán térségmarketinggel, turizmusmarketinggel is foglalkoztunk. A célunk elsősorban az adott térség komplex bemutatására irányult, melynek részeként feladatunk volt a helyi termékek, szolgáltatások számára is új piacok felkutatása. A célunk az volt, hogy megtaláljuk azokat a kapaszkodókat, amelyekkel sikeres tud lenni egy-egy térség valamennyi értéke, beleértve a turisztikai adottságokat, helyi agrár- és egyéb termékeket, szolgáltatásokat is. Ilyenformán, ha közvetetten is, de a program komplexitása kapcsán a munkám része volt az agrár- és élelmiszeripari értékek felkutatása, népszerűsítése is. A közösségi agrár- és bormarketing a termékek széles skálája miatt hasonlóan komplex szemléletet igényel. A tevékenységet tehát itt is, nagyon sok mozaikból kell „kirakni”, felépíteni a közösségi marketing egészét  a siker érdekében.  

Az elmúlt bő félévben milyen feladatokra koncentráltak?

Az elmúlt évben igyekeztünk befejezni a már korábban megkezdett munkát, végigvittük a 2014-re tervezett kampányokat, akciókat. Például a kommunikáció eszközeivel igyekeztünk segíteni az almatúltermelésből adódó piaci helyzeten, ugyanebben az időben zárult a baromfikampányunk, októberben a Tej- és Tejterméktanács Szakmaközi Szervezettel együttműködve tej- és tejtermék fogyasztást népszerűsítő kampányt folytattunk, és szintén ebben a hónapban indítottuk el a sertéságazat helyzetét javító kampányunkat is a Földművelésügyi Minisztériummal kötött megállapodás alapján. Mind a Hússzövetség, mind a Vágó- és Hústerméktanács Szakmaközi Szervezet szakmai partnerünk volt ezeknek a tevékenységeknek a lebonyolításában. A korábban meghirdetett kampányok lezárása mellett azonban az igazi nagy szakmai kihívást annak az új agrármarketing stratégiának a kidolgozása jelentette, amely reményeink szerint az elkövetkezendő három évben alapvetően meghatározza a közösségi agrármarketing irányait. A Közösségi Agrármarketing Reform-Alapprogram (KAMRA) mára elkészült, főbb irányelveit a közelmúltban egy szakmai rendezvényen ismertettük az érdeklődők előtt.

Mi hívta létre ezt a programot?

A stratégiát a rendelkezésre álló felmérések és információk alapján készítettük el a 2015-2017-es időszakra a hatékonyság jegyében. Az agrármarketing területén korábban évről évre folyt a tervezés. Azt reméljük, hogy ha hosszabb távra tervezünk, az sikeresebben tud hozzájárulni az agrárium teljesítményéhez. A cél az élelmiszer, a bor és ezen keresztül a gasztronómia országimázs formáló hatásainak erősítése a turizmus célkitűzéseivel összhangban. Ennek jegyében négy fontos részcélt tűztünk ki magunknak.

1. a Magyar Turizmus Zrt. és azon belül az Agrármarketing Centrum Vezérigazgatóság aknázza ki a rendelkezésre álló EU-s finanszírozási források minél szélesebb körét,

2. átlátható, kiszámítható és tervezhető munkájával továbbra is megbízható szakmai partnere és támogatója legyen az agrárium szereplőinek,

3. jelentősen járuljon hozzá az ágazat marketingkultúrájának növekedéséhez, hatékonyságához,

4. és végül, de nem utolsó sorban, piacszerző és piacbővítő pozícióinak köszönhetően támogassa a magyar agrárium hazai és nemzetközi versenyképességét.

Mi adja a reform jellegét ennek a stratégiának?

A reformszemlélet alapvetően három pillérre épül.

Egyrészt nem szeretnénk, ha az általunk tervezett projektek a központi költségvetést terhelő többlet-igényt jelentenének, ezért a szakmai munkánk, feladataink elvégzéséhez, a rendelkezésre álló források és a saját bevételek mellett az Agrármarketing Centrum Vezérigazgatóság támaszkodni kíván az EU-s lehetőségek hatékony kiaknázására is.

Az újfajta szemlélet másik fontos eleme a partnerségen alapul, vagyis a projektek támaszkodjanak a szakma képviselőinek aktív és tényleges szerepvállalására. Fontosnak tartom ugyanis a szakmai szervezetekkel való együttműködést, hiszen az ő útmutatásaik nagyban hozzájárulhatnak a megfelelő marketingeszközök kiválasztásához.  Elengedhetetlen feltétele a munkánknak, hogy azoktól kapjuk meg az impulzusokat, akiknek a javát szolgálja a tevékenységünk.

A megújulás harmadik pillére pedig az innovatív marketingeszközök alkalmazása lehet.

Hogyan működik majd mindez a gyakorlatban, például a plusz finanszírozási források szerzése vagy a szakmai szervezetekkel való szorosabb együttműködés?      

Mint említettem, a költségvetésünk az idei évtől három részből áll: saját bevétel, költségvetési forrás, illetve uniós pályázati pénzek.

Saját bevétel például generálható a kiállításokon társkiállítók részvételi díjából. Ha van egy jól összeállított kiállítási naptárunk, akkor már látjuk azt, hogy milyen bevételekkel tudunk tervezni. Ezen kívül az egyéb marketingakcióink esetében is szeretnénk, ha egy-egy terméktanáccsal, szakmai szervezettel, termelői csoporttal közösen indulhatnánk hazai és uniós források elérésére, adott esetben akár egy konzorciumban. Így mindenképpen többet tudunk hozzátenni a sikerhez. Ennek megvalósítása érdekében már folynak az egyeztetések. Terveink között szerepel az is, hogy projektgazdái leszünk egy-egy uniós projektnek.

Tehát ezen forrásokból próbáljuk összerakni azt a fedezetet, ami elegendő egy jól látható és érzékelhető marketingmunkához. Persze, ennek alapfeltétele a szakmai partnerség erősítése. Ezért dolgoztuk ki a stratégia fontos elemeként a Közösségi Agrármarketing Kódexet is, amely megfogalmazza az együttműködő szakmai szervezetek és az érintett állami szféra közös érdekminimumát a közösségi agrármarketingre vonatkozóan. A Kódex tervezetét megalkottuk, ezt követően partneri egyeztetésekkel, valamennyi érintett szereplő véleményének beépítésével szeretnénk kialakítani a dokumentum végső verzióját. A társadalmi egyeztetés a februárban lezajlott szakmai konferenciánkon már elkezdődött, végső lezárására pedig a 2015 őszére tervezett OMÉK-on kerül sor, ahol a szakmai partnerekkel együtt ünnepélyes keretek között deklaráljuk közös szándékainkat. Azt reméljük, hogy a konszenzusokkal formálódó dokumentum tükrözi majd azokat az értékeket, célokat, amelyeket valamennyi érintett szereplő magáénak vall.

Az Agrármarketing Centrum Vezérigazgatóság vezetőjeként milyen eredményeket vár a stratégiától?

Az Agrármarketing Centrum Vezérigazgatóság vezetőjeként arra törekszem, hogy az agrárium minden szereplője elégedett legyen. Ez már azt jelentené, hogy a szakmai elképzelések beépültek a munkánkba. Küldetésünk, hogy a lehető leghatékonyabb módon teremtsünk piacot a minőségi hazai agrártermékeknek. Ehhez azonban olyan gyökeres szemléletváltozás szükséges, amely mind a finanszírozást, mind valamennyi feladatunkat és célunkat érinti. Számomra a legnagyobb siker az lenne, ha látványosan növelni tudnánk a kiváló magyar termékek belföldi piacát, és a nemzetközi sikeres promóciók hatására minél több külföldi kereskedő, importőr kötne szerződést magyar termelőkkel, borászokkal, élelmiszer-ipari gyártókkal.