Míg az Európai Bizottság eredeti javaslata a hagyományos bioüzemanyag-előállítást 3,8 százalékos használati mértékre szorította volna vissza, addig az Európai Parlament szakbizottsága 2030-ra teljesen megszüntette volna azt.
A plenáris szavazáson azonban sikerült hosszú távra megőrizni a 2017. évi szinteket, 7 százalékos határral biztosítva ezzel a felelős módon működő hazai vállalatok további működését.
Ugyanakkor az Európai Parlament már 2021-től száműzné a környezetpusztító módon előállított és harmadik országokból származó pálmaolaj közúti közlekedésben történő felhasználását, amit a szakma és a döntéshozók is teljes mértékben támogatnak.
Gyürk András, a magyar néppárti delegáció vezetője kiemelte: „Üdvözlendő, hogy meg tudtuk védeni a hazai ipar érdekeit. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagjaként kötelező feladatnak tartom, hogy kiálljunk a meglévő beruházások védelme és a befektetői biztonság mellett. A Tiszta Energiacsomagnak a hosszú távú fenntarthatósági szempontok mellett ezen sarokpontokat is teljes mértékben figyelembe kell vennie, hiszen csak a gazdasági szereplőkkel együtt érhetünk el sikereket a klímaváltozás elleni harcban”.
Hölvényi György képviselő emlékeztetett, hogy a bioüzemanyag-előállításból származó melléktermékek fontos alternatív fehérjeforrásokat jelentenek. A környezetvédelmi szakbizottság tagja hangsúlyozta: Európának ma fehérjenövény stratégiára van szüksége ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja az állati takarmányokban felhasznált – főként génmódosított – szójabab és szójadara nagymértékű importját.
„Az Európában fenntartható módon előállított hagyományos bioüzemanyagok kulcsfontosságú szerepet töltenek be ebben a stratégiában, indokolatlan korlátozásuk ellentétes lenne az európai fogyasztók érdekeivel” - hangsúlyozta a politikus.
„Magyarország földrajzi és klimatikus adottságaiból, valamint tradícióiból adódóan kukoricából uniós viszonyban kifejezetten versenyképes” - jelentette ki Erdős Norbert, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja.
A békéscsabai politikus hozzátette: a bioetanol-előállítás megjelenését megelőzően a 4-5 millió tonna többletet terményként, feldolgozatlan formában értékesítették a magyar termelők, amely sok esetben a terményárak jelentős esésével járt és évről-évre komoly veszteséget okozott a gazdáknak.
„Az etanolipar belépésével ezt sikerült közel 2 millió tonnával csökkenteni, s remélhetőleg hamarosan már évi 3 millió tonna kukorica feldolgozását is elérjük” - tette hozzá a képviselő.
