A globális és európai agrártrendeket összegző legújabb kiadvány alapján Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági terület 2024-ben 308 022 hektár volt, ami az ország teljes hasznosított mezőgazdasági területének mintegy 6,2 százalékát tette ki. Ezzel szemben 2025-ben már 430 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, amely a KSH adatai szerint az összes mezőgazdasági terület 8,6 százalékát jelentette. A bővülés elsősorban a 2025-ben induló, új ÖKO támogatási programnak köszönhető, amely nyomán ismét számos gazda fordult a biotermelés felé.
A FiBL a világ ökológiai gazdaságának helyzetéről szóló éves jelentésének 2024-es adatai szerint a hazai 6,2 százalékos arány elmarad az Európai Unió 11,1 százalékos átlagától. Az Európai Unióban a listát hosszú évek óta Ausztria vezeti (27,2%), de jelentős az ökológiai területek aránya Észtországban (22,5%), Olaszországban (19,2%), Csehországban (17,2%) és a szomszédos Szlovákiában (14,1%) is. Míg 2023-ról 2024-re összességében csökkent a világ és Európa összes ökológiai területe - Magyarországon is enyhe csökkenés volt megfigyelhető - addig abszolút értékben a világ számos pontján (Guatemala, USA, Kína), az EU-n belül pedig Romániában (+87 399 ha), Olaszországban (+58 965 ha) és Lengyelországban (+55 450 ha) is érdemi növekedés ment végbe. Arányaiban pedig Bulgária (+34%), Írország (+24%) és Luxemburg (+15,7%) mutatta a legintenzívebb fejlődést az ökológiai területek bővülésében.
Az EU „Termelőtől az asztalig” (Farm to Fork) stratégiája 2030-ra az európai mezőgazdasági területek 25 százalékának ökológiai művelésbe vonását tűzte ki célul. A statisztikák egyértelműen rámutatnak arra, hogy a jelenlegi ütemmel – tekintve, hogy az EU átlaga is csupán 0,7 százalékkal nőtt egy év alatt – ez a célkitűzés a tagállamok többsége számára nehezen lesz tartható. Az átállás felgyorsításához komolyabb erőfeszítésre lesz szükség a tagállamok és az Unió részéről.
„Az ökoterületek nagyságrendi bővüléséhez már nem elegendő pusztán a termelést, a gazdák átállását ösztönözni, a piacot, a keresletet kell érdemben bővíteni”
– mondta az eredményről Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője.
„Minősítő szervezetként nap mint nap látjuk a gazdák elhivatottságát, a mi feladatunk pedig az, hogy a 2018/848-as szigorú uniós rendelet jelentette adminisztrációs kihívásokban partnerként támogassuk őket. Ha egy, a mainál lényegesen nagyobb piac találkozik a magyar gazdák szaktudásával, az a teljes hazai agrárium minőségi szintlépését eredményezheti”
‒ tette hozzá.
A nonprofit cég közleménye szerint a nemzetközi tapasztalatok és a hazai ágazati elemzések alapján a biogazdálkodás új lendületéhez három kulcsterületre érdemes koncentrálni:
- A feldolgozóipar erősítése: Hazánk továbbra is elsősorban ökoalapanyagot (gabona, ipari növények) exportál, a magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállítása (például liszt helyett száraztészta) komoly gazdasági áttörést jelentene.
- Keresletösztönzés: A vizsgálatba vont értékesítési csatornák és biotermékek alapján a biotermékek piaci részesedése a teljes élelmiszer- és italforgalomnak egyelőre mindössze 0,6 százalékát tette ki.
- Közétkeztetés: Hatalmas stabilizáló erőt jelentene a biotermékek elvárt vagy garantált arányú bevezetése a közintézmények (iskolák, kórházak) étkeztetésébe.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
