Korábban a kiegyensúlyozott táplálkozás a különböző tápanyagcsoportok egységes, de változatos beillesztését jelentette. Ma már ez a hozzáállás háttérbe szorult, és olyan irányzatok kezdtek teret hódítani, amiket inkább bizonyos összetevők hiánya határoz meg, mintsem a jelenléte. De vajon mi okozza a mentes étrendek növekvő népszerűségét? Ezeknek a kérdéseknek járt utána az Ynsight Research kutatócsapata, és a netnográfia módszertanával elemezte a magyar webtérben születő diskurzusokat, amelyekből kiderül, hogy rengeteg tévhit is kering a mentes és egyéb hagyományos étkezéstől eltérő életmódokhoz köthető szokásokról, amire nem árt, ha odafigyelnek a cégek.
A legtöbb összejövetelen, legyen az családi ebéd, barátokkal való közös vacsora vagy munkahelyi ünnepség, a házigazdának külön figyelmet kell szentelnie a vendégek étrendi preferenciáira és allergiáira. A gluténmentes étrendtől a tejmentesig, a cukormentestől a szójamentesig úgy tűnik, mintha folyamatosan bővülne az élelmiszer-korlátozások listája, amit a vendégek követhetnek. Ezekből az étrendi preferenciákból, illetve intoleranciából indult ki az irányzat, amit gyakran „mindenmentes” diétaként emlegetünk, ebben az emberek gondosan kizárnak bizonyos összetevőket vagy élelmiszercsoportokat az egészség és a jóllét érdekében.
Ételintolerancia és allergia
Az ételintoleranciák és ételallergiák előfordulási gyakorisága egyértelműen növekszik. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-19 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. Mi lehet ennek a növekedésnek az oka?
Az ételallergia kialakulását számos tényező befolyásolja. Az élelmiszeriparban történt jelentős fejlődés során új, szintetikus vagy módosított alapanyagok kerültek be az ételeinkbe, amelyek az emberi immunrendszert kihívás elé állítják. Emellett a környezet, a higiéniára való túlzott odafigyelés, és a kevesebb allergénnel való érintkezés is szerepet játszik az allergiák és érzékenységek elterjedésében. Az internetet használók egy részének erről is megvan a véleménye.
„Ha minőségi élelmiszer lenne nem pedig adalékok...nem lenne laktóz- és további allergiás ember e Föld nevű bolygón.”
Az ételallergiával és intoleranciával élőknek ajánlott elkerülni vagy teljesen kiiktatni az étrendjükből az adott allergéneket. De melyek a leggyakrabban előforduló allergének, amelyek megjelennek az említésekben és gondot okozhatnak?
A legtöbbször a gluténérzékenységgel kapcsolatos kulcsszavak jelentek meg az online beszélgetésekben (12 086).
A második leggyakrabban emlegetett érzékenység a vizsgált időszakban a laktózintolerancia (6546) volt. A tejcukor-érzékenység világszinten az emberek többségét érinti, azonban jelentős eltérést mutat a földrajzi elterjedése. A magyar felnőtt lakosság közel harmada laktózérzékeny, így ezzel magyarázható a tejcukor-intoleranciával kapcsolatos megjelenések magas száma. A cukorbetegséggel, inzulinrezisztenciával kapcsolatos említések száma pedig elérte az 1464-et. Habár ez elmarad a glutén-, laktózérzékenység említéseitől, így is a leggyakoribb ételérzékenységek közé sorolhatjuk. Fontos megemlíteni, hogy a cikk ezen a ponton nem foglalkozik a fogyókúrázókkal vagy azokkal, akik kizárólag az egészségesebb étrendet követik.
Húsmentes vagy állatiösszetevő-mentes irányzat, étrend és életmód
A vegetáriánus és vegán táplálkozás az ételallergiával vagy intoleranciával szemben alapvetően egy önálló döntésen alapul. Itt legtöbbször nem egészségügyi problémák miatt hagynak ki az étrendjükből egy bizonyos tápláléktípust a fogyasztók.
A vega, de leginkább a vegán életmód sokszor túlmutat az étkezésen, egyéb termékeknél is odafigyelnek az állati összetevők hiányára vagy állatokon végzett tesztek elmaradására. Ezen kívül gyakran vásárlási döntéseik során az élelmiszerek ökológiai lábnyomát is figyelembe veszik az ilyen életmódot követők. Azaz az egészségen felül etikai, morális kérdések és dilemmák is nagy szerephez jutnak.
„Vegánság=lehető legkevesebb kárt/szenvedést okozni.”
„Van különbség a vegán életmód és a vegán étkezés között. A kártevőírtás nem zárja ki, hogy egy vegán étkezésű ember egyen olyan zöldséget, ami kezelve van. Illetve, a saját tojás, tej és sajt sehogyan sem vegán.”
A vegán/vega életmód – abból adódóan, hogy ez egy személy döntése alapozza meg, nem egy orvosi diagnózis – erős ellenszenvet ébreszt sok emberben, ami az online beszélgetésekben is megmutatkozik.
„lassan ott tartunk, hogy nem vagy igazi ember, ha nem vagy vega…”
Gyakran olvashatunk az ilyen táplálkozást és/vagy életmódot követők beskatulyázásáról is. A vegánokat legtöbbször fiatal (Z generációs), a tradicionális értékeket felülbíráló személyekkel azonosítják több kommentben is: „Ahol a kék/rózsaszín hajú vegán/feminista/prochoice/xyz névmású gendersemleges nevű tanárszemély megmondja a Tomikának, hogy akár Timi is lehet?”
Nemcsak a vegán életmódot követőkről fogalmaznak meg erőteljesen negatív, többségében előítéletes véleményeket, hanem a vegán termékekről is. Sokan racionálisan úgy érvelnek, hogy a vegán termékek vagy élelmiszertípusok közül több közel ugyanannyi terhelést ró a környezetre, mint például a marhahús, mondjuk egy adott egzotikus zöldség szállítása révén.
„Persze meg a vegánok által is zabált avocado és többi egzotikus szarság miatt. Lehet szarvasmarhákat tartani zéro környezetkárosítással, zero CO2 kibocsájtással”
„A szójában az a legszebb, hogy a két legnagyobb exportőr az USA és Brazília. Mindkét helyen elfogadott a GMO-növények termesztése, Brazíliában még pluszban az esőerdőket is irtják a termőterület növeléséért”
Ezenkívül a húspótló termékek egészségre gyakorolt hatását is többen kétségbe vonják.
„A sok szója semmivel nem egészségesebb, mint a húsfélék. Inkább a mennyiség, a mértékletes fogyasztás a lényeg. De, aki szereti fogyassza, jó étvágyat.”
A vegán/vega és allergénektől mentes élelmiszereken kívül még érdemes megemlíteni az egészségtelen összetevőktől mentes termékek kategóriáját is. Ilyenek például a tartósítószerek, aromák, ízfokozók vagy színezékek, illetve akár a feldolgozott élelmiszerek is. Ezeknek az összetevőknek a veszélyeiről sok cikkben olvashatunk, és már a köztudatban is benne van. Az „ultrafeldolgozott élelmiszerek” több szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegség kialakulásához is hozzájárulhatnak. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek körébe tartoznak az instant levesek, szószok, fagyasztott pizza és készételek, valamint a virsli, kolbász, sült krumpli, üdítő, péksütemény, sütemény, cukorka, fánk, fagylalt és még számos egyéb termék.
„A magyarok rémes egészségügyi mutatói többek között annak is köszönhető, hogy rengeteg ipari hulladékot fogyasztanak, mert ezek olcsó gyorsan hozzáférhető élelmiszerek. Leginkább főzni érdemes, de az sok időt és befektetett munkát igényel, ami sokak számára nehezen kivitelezhető.”
Míg a túlzottan feldolgozott élelmiszerek és adalékanyagok fogyasztásának elkerülését az egészségügyi szakirodalom is ajánlja, vannak, akik az allergiához vagy intoleranciához vezető leggyakoribb allergéneket is kiiktatják étrendjükből, még akkor is, ha nincs allergiás reakciójuk.
A mentes diéta veszélyei
Éhezésről a testünknek alapvetően szükséges tápanyagok és energia hiányakor beszélhetünk. Ugyanakkor a minőségi éhezés azt takarja, hogy az étrendünk nem szolgáltatja a testünk számára elengedhetetlenül fontos tápanyagokat, ásványi anyagokat és vitaminokat. A mentes diéták esetében pedig nagyobb a kockázata annak, hogy hiányállapotok alakuljanak ki, és minőségi éhezés következzen be.
A gluténmentes étrendet követve rostokat nélkülözhetünk, melyek elengedhetetlenek az anyagcsere szabályozásában. Alapvetően a glutén a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett egészséges emberek számára nem okoz gondot. Azonban ha valaki mellőzi, a folsavhiány és a vashiányos vérszegénység kockázata is megnőhet.
„amikor bemész egy egyetemre, es a közösség 95% vegan, glutén, laktóz, vegetáriánus, es minden érzékeny is. Na ott valóban divatból megy…”
De vajon miért fogyasztanak „mentes” termékeket azok, akiknek nincs ételérzékenységük?
Az egyik leggyakoribb indok erre a fogyni vágyás. Több fogyókúra kering az interneten, amik bizonyos tápanyagcsoport kizárásán alapulnak, illetve influenszerek és hírességek is reklámoznak mentes termékeket vagy a gluténmentes étrendet potenciális fogyás ígéretével.
„a gluténmentes termékeket egyre többen fogyasztották fogyás céljából. Terjedt is ez a diéta az influencerek között.”
Az influenszerek vagy celebek legtöbbször Instagramon vagy YouTube-on, illetve TikTokon osztanak meg diétás tippeket, recepteket vagy reklámoznak mentes termékeket. De hol folynak a mentes étkezésről szóló beszélgetések általánosan?
A mentes étkezésről szóló online tartalmakat tekintve a hírportálok oldalain megjelenő cikkek fontos szerepet játszanak. A blogokon elsősorban az egészséges életmód és különféle receptekről szóló bejegyzések kapcsán kerülnek elő a „mentes” ételek. A fórumokon és a Twitteren a felhasználók tapasztalataikat, a különböző diétákkal kapcsolatos benyomásaikat és véleményüket osztották meg egymással.
Store Insider 2023/november
