Mészáros László, az OMME vezetője szerint azért kevés a neonikotinoid csávázószer két éves betiltása, mert a toxikus anyagok bekerülhetnek a talajba, megmérgezhetik a felszíni vizeket. A szántóföldkultúrában nincs annyi pénz és humánerőforrás, hogy az anyagok által okozott károkat felmérjék.

Egy márciusi hír szerint Magyarországon nem volt méhpusztulás neonikotionid csávázószerek használatakor, és ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai is alátámasztják. Az Európai Bizottság azért kívánta szabályozni a Magyarországon is széles körben használt növényvédő szernek a felhasználást, mert elképzelhető egyes tagországokban a szer a méhpusztulás oka. Akkor még csak vizsgálatok zajlottak a szer tiltásáról és tagországok is megosztottak voltak a kérdésben. A megosztozottság oka az volt, hogy ha kivonják ezeket a szereket, akkor a kukorica, napraforgó és repce védelem nélkül marad
A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz hasonlóan a méhészek is úgy gondolják, a kutatásokat a gyártó cégeknek kötelességük elvégezniük és megnyugtatniuk a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy nincs káros hatása a szerüknek. Az agrokemikáliák teljes kivonását Mészáros László is elképzelhetetlennek tartja, azonban az elővigyázatosságra nagyobb hangsúlyt kell fordítani, és bizonyos vizsgálatokat el kell végezni.

A méhpopuláció a tavaszi vizsgálatok alapján 20-30 százalékkal csökkent, a méhek termelőképessége 50 százalékra esett. A méhészek a megmaradt állományokat egyesítették, és így tudták fenntartani magukat. Mészáros László szerint ez látszódik majd a méz mennyiségén és árán is. Szerint korábban kellett volna foglalkozni ezzel a problémával.