Joghurt
A joghurt a tej bakteriális fermentációjával készül, és számos különféle zsírtartalmú fajtája létezik. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA) szerint a joghurtnak a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophiles-hez hasonló „élő és aktív" kultúrákat kell tartalmaznia.
Elképzelni is nehéz, hogy manapság mennyiféle márkájú és típusú joghurttal lehet találkozni a boltok hűtőiben. Ami az utóbbi szempontot illeti, a vastagabb és édesítetlen görög joghurt mellett híres még az izlandi, az ausztrál és a bolgár változat is.
A joghurt otthon könnyen elkészíthető, és ha már megcsömörlöttünk az üzletekben fellelhető ízesítésektől, mi is könnyen feltuningolhatjuk például lekvár, müzli, gyümölcs és diófélék formájában a gusztusunkkal harmonizáló adalékanyagokkal.
Kefir
A kefir egy jellegzetesen erős aromájú, erjesztett ital, amelyet szobahőmérsékleten laktóz fermentációjával állítanak elő (vékonyabb és savanyúbb, mint a hagyományos joghurt). A kefir alapját kefirszemcsék avagy kefirgombamagok képezik – ezek bármilyen jellegű tejet kefirré tudnak alakítani. Olyan tejpótló anyagokról beszélünk például, mint a szója- vagy rizstej, de akár a kókuszvízhez és a gyümölcsléhez hasonló cukros folyadékok is szóba jöhetnek.
A kefirszemcsék számos hasznos baktériumtörzset és élesztőt tartalmaznak, amelyek hozzájárulhatnak az egészséges bélrendszerhez. Az organikus kefirre a boltokban is rálelhetünk, de ha valahonnan kefirszemcséhez jutunk (nem nehéz), akkor otthon is könnyűszerrel erjeszthetünk magunknak az italból. A kefirszemcsék mindazonáltal állandó gondoskodást igényelnek. A fermentációs folyamatot lelassíthatjuk, ha hűtőszekrényben tároljuk őket.
