Az Európai Bizottság új végrehajtási rendelettervezete jelentős változásokat hozhat a húsellenőrzés és a vágóhidak működésének szabályozásában. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ismertetése szerint a tervezet egyszerre támogatná a digitális technológiák alkalmazását és enyhítené a kisebb kapacitású üzemek adminisztratív terheit.
A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy hivatalosan is lehetővé tenné a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek alkalmazását a vágás előtti és utáni állategészségügyi vizsgálatok támogatásában. Az ilyen technológiák kamerafelvételek és adatfeldolgozás segítségével azonosíthatják az esetleges rendellenességeket, ugyanakkor használatuk szigorú feltételekhez kötött.
A NAK összefoglalója szerint az MI-rendszereket a nemzeti hatóságoknak kell jóváhagyniuk, az üzemeltetőknek igazolniuk kell azok megbízhatóságát, és az összegyűjtött adatokat a hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk. Egy-egy tagállami engedélyezésről az Európai Bizottságot és a többi uniós országot is tájékoztatni kell.
A tervezet másik fontos eleme a kisebb vágóhidak működésének rugalmasabb szabályozása. Sok országban ugyanis kihívást jelent a folyamatos hatósági állatorvosi jelenlét biztosítása. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye alapján ezért bizonyos esetekben meghosszabbítanák a vágás utáni vizsgálatok elvégzésének határidejét.
Patás állatok esetében a megfelelően hűtött húsoknál a jelenlegi 24 óráról akár 72 órára nőhetne a vizsgálat elvégzésének időkerete, míg a baromfi- és nyúlféléknél a 24 órás határidő változatlan maradna. A szalmonella- és gyógyszermaradvány-vizsgálatokhoz szükséges mintavételeket továbbra is legfeljebb 24 órán belül kellene elvégezni.
A könnyítés elsősorban a kisebb kapacitású üzemeket érintené. A javaslat szerint azok a létesítmények élhetnének a rugalmasabb szabályokkal, amelyek évente 1000 állategységnél kevesebbet vágnak, vagy legfeljebb 150 ezer baromfit, nyúlfélét és apróvadat dolgoznak fel. A tagállamok bizonyos feltételek mellett ennél magasabb kapacitási küszöböket is meghatározhatnának.
A fogyasztóvédelem és az állategészségügy szempontjából kiemelt kockázatú esetekben azonban nem változna a szabályozás. Fertőző betegségek gyanúja, járványügyi korlátozás alatt álló területről érkező állatok vagy kényszervágások esetén továbbra is azonnali hatósági vizsgálatra lenne szükség.
A NAK felhívja a figyelmet arra, hogy a kezdeményezés egyelőre rendelettervezet, amelyhez 2026. június 25-ig várja az észrevételeket az Európai Bizottság. Elfogadása esetén a szabályok az uniós kihirdetést követően valamennyi tagállamban – így Magyarországon is – közvetlenül alkalmazandóvá válnának.
via NAK / Pető Krisztina
Fotó: Adobe Stock
