2024-től gyökeres változások jönnek a hulladékgazdálkodási rendszerben, melyek egy része már ettől az évtől is él: elég, ha a kiterjesztettgyártói felelősségvállalás (EPR) új szabályozására; a januártól induló kötelező visszaváltási rendszerre (DRS); az ESG; vagy a hazai hulladékgazdálkodási koncesszióval megvalósuló változásokra gondolunk. 

A konferencián képviseltette magát a hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szegmens – gépgyártók; tanácsadók; egyetemek és civilek; a törvényalkotó és a versenyhatóság is, valamint az FMCG teljes spektruma: gyártók – márkák és kereskedők. 

Dr. Somfay Dorottya a PPH Media business unit directorának megnyitója után az első előadást dr. Nagy Márta az Energiaügyi Minisztérium- helyettes államtitkára tartotta, aki adatgazdag beszámolójában felvázolta az új EU-s szabályozás hátterét, sok konkrét országra kitérve, majd ismertette a hazai koncessziós szabályozás legfőbb elemeit.   

A szakmai eseményen rengeteg hasznos információ és vélemény cserélt gazdát a szabályozási háttérről, a hazai begyűjtési rendszer változásáról, a greenwashing elleni fellépésről, új technológiákról és jó gyakorlatokról, mintegy 20 előadásban és kerekasztal-beszélgetésben. 

A címben szereplő mondatok a Fenntarthatósági, hulladékkezelési kihívások kezelése a gyakorlatban a gyártók, forgalmazók szemszögéből – című kerekasztal beszélgetésben hangzottak el. Sárosi Eszter a Greenius alapítója szerint az új rendszer (az EPR és a koncesszió) nem fenntarthatósági, hanem adóügyi kérdés lett, semmi köze nincs a környezetvédelemhez. A szisztéma elmondása szerint ráadásul fordítva is működik: részletszabályozással kezd és onnan építkezik visszafelé.   

A konferencia galériájához kattintson a képre!

Vörös Attila a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének főtitkára előadásában sokkoló adatokat és EPR díjtételeket sorolt fel, egy mondata pedig iparági summázatként is felfogható: tőlünk nyugatabbra a gyártóknak van beleszólásuk a hulladékgazdálkodási rendszerbe, hiszen ők finanszírozzák azt, ám ez nálunk egyelőre nem valósult meg. A kormányzat által meghatározott díjtételek kapcsán pedig kiemelte: lassan olcsóbb lesz külföldön termelni a hét-kilencszeres költségnövekedés miatt. A befizetendő díjak összessége, nagyságrendileg eléri az élelmiszergyártói ágazat éves adózott eredményének felét. 

Természetesen szó volt a közelgő DRS rendszerről is: a bevásárlási szokásokhoz kell alkalmazkodni, ha nem tudunk változtatni a vásárlási szokásokon. A kereskedőknek erősíteniük kell az edukációra vonatkozó kommunikációt a kérdésben, hogy a fogyasztó egyrészt használja és éljen a visszaváltási rendszer lehetőségével, másrészt, hogy csak regisztrált csomagolóanyagokat váltson vissza – fogalmazott Zombory Csilla a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. minőség és környezetirányítási vezetője. A közelgő DRS-ről itt írtunk hosszabban. 

Viszkey György a CSAOSZ társelnöke, előadásában a hazai EPR rendszer szabályozását és a szakmával való egyeztetés hiányát kritizálta és hozzátette: az EPR rendszerek, 2002 és 2011 között működtek itthon, melyet 150 millió forintból hozott létre az ipar.  

Nem lehet eleget beszélni a greenwashingról: az indító 2020-as adat szerint a cégek 42 százaléka hamisan használja a fenntarthatósággal kapcsolatos üzeneteket. Nagy vita alakult a gyártók, márkák, illetve a fogyasztók fenntarthatósági felelősségével, a márkák üzenetivel kapcsolatban, de az elhangzott végszó magáért beszél: a fenntarthatóság megvalósítása egymás nélkül nem megy.  

Az előadásokról és kerekasztal-beszélgetésekről részletesebben olvashatnak a Store Indsier online felületén és a nyomtatott magazinban egyaránt!