Az Országgyűlés szakbizottságai a mai napon megkezdik a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitáját (T/6044. szám). A törvényjavaslat azt kezdeményezi, hogy a munkáltató köteles legyen megtéríteni a munkavállalók munkába járásának költségeit (annak legalább 86%-át). 

1) Mindent fizessen a cég?

A javaslat a jelenlegi szabályokkal szemben már csak a 86%-os mértékben szab határt, függetlenül a munkába járás helyi, vagy helyközi viszonylatától, továbbá a költség nagyságától. Jelenleg a helyközi munkába járás költségének megtérítése kötelező, azaz ha a lakóhely és a munkahely más-más településen van, legfeljebb 30 ezer forintig. A törvénynek ez a része ez év júliusától már hatályba is lépne.

2) Kereskedelem: ugorhat-e 10-15 milliárd forint?

A kereskedelemben az alkalmazottak többsége valamilyen tömegközlekedési eszközzel jár munkába (csak kisebb részük él és dolgozik olyan kis településen, ahol tömegközlekedési eszköz nélkül juthat el munkahelyére, ráadásul kevesen engedhetik meg maguknak, hogy saját személygépkocsival járjanak munkába).

A kereskedelemben az alkalmazottak száma közel 340 ezer, a fizikai foglalkozásúak száma pedig több mint 200 ezer fő. Az ágazatban az átlagos bruttó kereset 197 ezer forint (a minimálbér jelenleg 93 ezer forint, a szakmai bérminimum 108 ezer forint).

A fővárosi tömegközlekedés havi bérletének árából (9.800.- forintból) kiindulva egy budapesti minimálbéres alkalmazottnál ez foglalkoztatója számára éves szinten 8-9%-os váratlan többletterhet jelent, a bérhez viszonyítva. Az átlagkeresetű alkalmazott esetében a bérhez viszonyított többletköltség aránya 4%.

A legóvatosabb becslés szerint is 10-15 milliárd forintba kerülne a kereskedelemben a munkába járás költségeinek ráterhelése a vállalkozásokra.

Jelenleg a nemzetgazdaság sok területén gondot okoz az elvárt bérfejlesztés (5%), kigazdálkodása is (mely problémát a kormány a támogatás lehetőségeivel el is ismer).

Előbbiek alapján a törvényjavaslat olyan terhet róna a kereskedelemre, amely az egyik legnagyobb foglalkoztató ágazat, mely tovább nehezítené, a kisvállalkozások nagy részénél pedig eleve lehetetlenné tenné a bérfejlesztést.

A jelenlegi cafeteria rendszerbe épített SzJA támogatás, ami a vállalkozások számára önkéntes, megfelelő keretet jelent a munkába járás támogatására.

3) A törvényjavaslat

25. Munkáltatói költségtérítés
36. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére az országos, regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási közszolgáltatás, illetve a komp- és rév, továbbá menetrend szerinti vízi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járását szolgáló teljes árú, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának, valamint a hétvégi hazautazást szolgáló teljes árú, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú menetjegy árának legalább 86 %-át.

(2) A munkáltatói költségtérítés hatálya kiterjed:
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra,

(3) Jelen § értelmében munkába járásnak, illetve hétvégi hazautazásnak minősül:
a) a közigazgatási határon kívülről, vagy kívülre a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás, illetve átutazás céljából helyi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
b) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás is,