Közép-Európa egyik legnagyobb körtésében három jégágyú üzemel immár négy éve. Az egyenként 6-szor 2,5 méteres konténerben elhelyezett berendezés – akár mobiltelefonos indítással is – acetilén gáz és oxigén keverékét robbantja be, majd a tetején elhelyezett tölcséren keresztül, hatalmas robajjal lökéshullámokat továbbít a légkörbe – foglalta össze a jégágyú működését Sipos Gyula.

Elmondta: az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései mellett saját radarjaikat is figyelik, ezek 24 km-es körzetben jelzik az elektromostöltés-változásokat, szükség esetén pedig bárhonnan, bármikor elindíthatják a rendszert, amely egyébként napelemmel üzemel.

A kérdésre, hogy megérte-e a beruházás, a vezérigazgató úgy válaszolt: ezt nem tudja megmondani, de az tény, hogy mióta megvették a jégágyúkat, nem volt jégkáruk, előtte azonban minden évben. Hozzátette: bizonyítani nem tudja, hogy a jégágyúk miatt úszták meg a bajt az elmúlt időszakban, hiszen nem kizárt, hogy egyébként se esett volna jég.

A jégágyúkat évente 5-6, esetenként tíz alkalommal szokták beindítani, egy-egy berendezés hatótávolsága körülbelül 1 km.

Derecskén is használnak jégágyút

Tapasztalatairól szólva Sipos Gyula megjegyezte: az egyik faluban már „királlyá akarták ütni”, mert a jégágyúk megvásárlása óta a településen nem volt jégkár, egy másik faluban azonban őt hibáztatták azért, ha nem esett az eső. Pedig az esőhöz a jégágyúnak semmi köze – mondta el a Nagykanizsai Gyümölcskert Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hajnal-tájnak.