Az év szava Magyarországon: infláció
Miközben a Collins Szótárnál az AI, vagyis az MI lett az év szava – aligha függetlenül attól az ugrásszerű fejlődéstől, amit a mesterséges intelligencia területen tapasztalhatunk – Magyarországon legalább ekkora fókuszt kapott 2023-ban az infláció. A Collins „döntőbe jutott” kifejezései között böngészve ugyanakkor olyan FMCG-közeli szavakkal is találkozhatunk, mint az ultrafeldolgozott (élelmiszerek), valamint a… greedflation. Úgy tűnik tehát, az inflációhoz kötődő szavak nemcsak a magyar nyelv használói körében váltak közkeletűvé.
GREEDFLATION (ˌɡriːdˈfleɪʃən) főnév – az inflációra való hivatkozással az árak mesterséges megemelése vagy magasan tartása, kizárólag a vállalati profit növelése érdekében. Az angol greed (kapzsiság, mohóság) melléknév és az inflation (infláció) főnév összevonásával alkotott új szó, elsősorban a brit angolban.
A Collins Szótár figyelmét is felkeltő kifejezés hűen tükrözi az inflációs környezettel kapcsolatos európai közhangulatot, amelyet itthon a Magyar Kormány által hangsúlyozott központi retorika is tovább erősített. Az élelmiszer-(kis)kereskedelmi szereplők – greedflation és kánaán helyett – a fogyasztókhoz hasonlóan jelentős kihívásként élik meg az infláció szorítását.
Élelmiszerinfláció Európában és Magyarországon
Az ESM kereskedelmi szaklap arra figyelmeztet, az emelkedő árak továbbra is Európa-szerte gondot okoznak az élelmiszerboltokba betérőknek – és természetesen az azokat üzemeltetőknek is. Ezzel párhuzamosan változnak a fogyasztói szokások és a kormányzati intézkedések, a kereskedőknek nincs más választásuk tehát, minthogy a folyamatos inflációs környezet mellett ezekhez a változásokhoz is alkalmazkodnak.
A kihívások mértéke ugyanakkor eltérő Európa egyes országaiban, ha úgy tetszik, nem mindenkit kényszerít az inflációs helyzet a bevezetőben említett fekete öves vizsgára. Míg a pénzromlás által erősen sújtott Németországban 2021 és 2022 között az élelmiszerárak 18,7 százalékkal ugrottak meg, Magyarország (sajnos) Európa-bajnok lett: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 januárjában 44,0%-on tetőzött az élelmiszerinfláció.
Miközben itthon az olyan alapvető élelmiszerek ára, mint a kenyér (80,6%) a tojás (79,4%), a vaj (76,6%), a sajt (76,1%) és más tejtermékek (75,8%) valósággal kilőttek és vélhetően már soha nem is fogják megközelíteni az inflációs beszakadás előtti árukat, Európa más országaiban az helyzet jóval kisebb alkalmazkodóképességet várt el a fogyasztóktól és a kereskedőktől. A szokások ezzel együtt is változnak: a „mindössze” 17 százalék körüli brit élelmiszerinfláció mellett is láthatóvá vált a legolcsóbb, saját márkás termékek utáni kereslet megemelkedése.
Minden héten háború
A Magyarországra is begyűrűző polikrízis, az Európai Uniós pénzek érkezésének elmaradása és az egyre romló hazai gazdasági kilátások miatt a magyar kereskedőknek európai társaikénál tajtékosabb vizeken kell kormányozniuk hajójukat. A változó fogyasztói szokásokra, a hazai fogyasztók Európa átlagától messze elmaradó vásárlóerejére reagálniuk kell a kereskedőknek, különben versenyhátrányba kerülnek. Az akciók ráadásul a központi politikai kommunikációval gyakran egybecsengenek, bizarr marketingkampány érzetét keltve.
A SPAR júniusi – a kötelező akciózással párhuzamosan indított – promóciója kitűnő példa erre, amelyben összesen 700 (az INTERSPAR üzletekben 900!) akciós termékre hívta fel a figyelmet, 10-40 százalékos árkedvezményt kínálva. A háborús élelmiszerár-inflációs kormányintézkedés kritikusai szerint a kötelező akciózás éppen emiatt vált súlytalanná. A piaci versenyben az áruházláncok hétről hétre több ezer terméket érintő akciókkal próbálják magukhoz csábítani az egyre kisebb vásárlóerővel rendelkező fogyasztókat. „20 termék nem oszt, nem szoroz” – fogalmazott a bejelentéskor Raskó György agrárközgazdász.
Európai jó gyakorlatok az infláció ellen
Az ESM fent idézett cikke felhívja rá a figyelmet, hogy az árcsökkentés (akciózás) csupán egyike a versenyképesség megőrzésére tett kereskedői kísérleteknek. Az élelmiszerinfláció szorításában kulcskérdésnek számít az innováció, amely az alkalmazkodóképesség záloga, az ellátási láncok megerősítése pedig kulcsterület. A nagyobb reziliencia elérésében nemcsak az adminisztratív, bürokratikus folyamatok egyszerűsítése, hanem a digitalizációs törekvések is nagyban segíthetik a kereskedőket.
A lassú és nehézkes analóg folyamatok lecserélése digitális management szoftverekre egyes elemzések szerint szintén jelentős idő és anyagi megtakarítással kecsegtet. Aligha jelent meglepetést továbbá, hogy az Európában alkalmazott jó gyakorlatok között felbukkan a mesterséges intelligencia és dübörög az automatizáció. Szakértők várakozásai szerint az infláció egyértelműen erősíteni fogja az automatizációs trendeket azok visszafogása helyett. Mégsem lehet véletlen, hogy az év szava az AI, és nem a greedflation lett.
Képek: Adobe Stock
