A rendszer kizárólag a jégszemek méretét csökkenti, az időjárás egyéb folyamataira – így a csapadék mennyiségére és eloszlására – nincs hatással.

A 2018-ban elindított JÉGER a HungaroMet meteorológiai adatai alapján működik, és ezüst-jodid légkörbe juttatásával segíti elő, hogy a zivatarfelhőkben kisebb méretű jégszemek képződjenek. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a jégkárral érintett mezőgazdasági területek nagysága. 

A rendszer bevezetése előtti években átlagosan több mint 57 ezer hektárt érintett jégkár, míg 2018 és 2025 között ez az érték 31 514 hektárra mérséklődött.

A JÉGER társadalmi megítélése az ország különböző részein jelentősen eltérővé vált.

A nyugat-magyarországi vármegyékben továbbra is alapvetően pozitívan tekintenek a rendszerre és a gazdálkodók jelentős része hasznosnak, szükségesnek tartja a működését a jégesők elleni védekezésben. Ezzel szemben a kelet-magyarországi gazdálkodók egy része a tartós csapadékhiány és az ismétlődő aszályos időszakok miatt a JÉGER működését is összefüggésbe hozza a kialakult helyzettel.

A kamara szerint a tudományos eredmények és a nemzetközi tapasztalatok egyértelműen cáfolják azt a tévhitet, hogy a rendszer aszályt okozna. A 2021 óta tartó csapadékszegény időjárás következtében ráadásul egyre kevesebb jégveszélyes zivatar alakul ki, ezért a generátorokat is ritkábban kell működtetni. Idén április közepe és május közepe között mindössze nyolc napon volt szükség védekezésre, ami a rendszer eddigi legalacsonyabb igénybevételét jelenti.

Fotó: Adobe Stock