A NielsenIQ kiskereskedelmi indexe alapján arról olvashatnak, hogy hogyan alakul az ilyenkor közkedvelt termékkategóriák forgalma.  

Értékesítési szempontból a húsvét előtti időszak nyilvánvalóan az év egyik legfontosabb időszaka. Az ilyenkor fókuszba kerülő, az ünnepkörhöz nélkülözhetetlenül kapcsolódó termékkategóriák mindegyike értékbeli növekedést ért el tavaly az érintett időszakban, közülük néhányan még volumenben is tudtak elkönyvelni növekedést. A másik általánosságban megfogalmazható megállapítás, hogy vannak, ahol a gyártói márkák stabilan tartják fölényüket, de némely termékkategóriánál jelentősen nőtt a saját márkák szerepe az értékesítésben.

Főtt sertéssonka az ünnepi asztalon

Sonkára a tavalyi húsvéti (2022. március–áprilisi) szezonban közel 13 milliárd forintot költöttünk, ez 9 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, mennyiségben pedig több mint 4000 tonna fogyott. Az értékesítési csatornák közül értékbeli részesedés alapján a dobogó legfelső fokán a 401–2500 négyzetméteres üzletek álltak, amelyek a piac 60 százalékát hasították ki. 

A gyártói és a saját márkás sonkák 12 havi 53:47 százalékos értékbeli megoszlása 2022. március–áprilisra fele-fele arányra változott. Ez többek között az árszínvonal-változásoknak is köszönhető, hiszen míg a gyártói termékek 12 százalékkal, azaz átlagosan 3200 forintra drágultak, addig a saját márkák esetében kisebb, 7 százalékos árnövekedés következett be, így átlagosan 2700 forintba került egy kiló az ilyen sonkákból 2022 tavaszán.

Mindkét évben a sertéssonka mellett döntött a vásárlók többsége: a forintban mért forgalom kétharmadát költötték ezekre. Másodsorban a csirkesonka került a kosarakba, ami az értékbeli forgalom 20 százalékával rendelkezett. A harmadik legnépszerűbb típus pedig a pulykasonka, aminek a részesedése továbbra is 12 százalék.

Füstölt húsok a sonka mellett

A sonkán kívül más húsok is gyakorta helyet kapnak a húsvéti asztalon. A füstölt húsok közel 6 milliárd forintos forgalmat értek el 2022. március–áprilisban, ami 6 százalékkal több, mint az előző év azonos periódusában. Mennyiségben közel 3000 tonna fogyott, ami 2 százalékos csökkenés a 2021-es szezonhoz képest. Átlagosan 140 forinttal többet, 2000 forintot fizettünk egy kiló füstölt húsért 2022. tavaszán, mint az azt megelőző március–áprilisban.

A fogyasztók többsége vásárlása helyszínéül a 401–2500 négyzetméteres üzleteket választotta, az értékbeli forgalom csaknem fele itt bonyolódott le. 
A polcokról továbbra is leginkább a gyártói márkás termékek kerültek le: az értékbeli forgalom 70 százalékát adták ezen termékek.

Meghatározó szereppel bírnak a sertéshúsok, melyek a piac 97 százalékát hasították ki. Ezen belül a csülöksonka, karaj és hátsó csülök ért el két számjegyű volumennövekedést az időszakok között.

Ketchup, mustár, majonéz!

Megközelítette az 5 milliárd forintos bevételt a ketchup, mustár és majonéz összesített kiskereskedelmi forgalma 2022 március–áprilisában. Ez 9 százalékos növekedés az előző év azonos periódusához képest, amit elsősorban a kategóriák árszínvonal-emelkedése okozott. Közülük a mustár drágult leginkább, átlagosan 14 százalékkal költöttünk többet (1130 forintot) egy kiló mustárra. Volumenben azonban a ketchup és majonéz tudott csak erősödni kis, 1 százalék körüli mértékben. Mindhárom kategória esetében a 401–2500 négyzetméteres boltok rendelkeztek a legnagyobb szereppel: az értékbeli forgalom közel felét tették ki.

Ugyan az értékbeli eladás több mint 70 százalékát a gyártói márkák teszik ki mindhárom kategóriánál, volumenben a saját márkák tudtak erősödni, amiből egy kilogramm átlagosan 800 forinttal került kevesebbe, mint a gyártóiból.

Trappista a reflektorfényben 

Tavaly húsvétkor több mint 26 milliárd forintért vásároltunk sajtot, ez 10 százalékos értékbeli növekedést jelent. Az összes vizsgált bolttípusban átlagosan 20 százalékos árnövekedés következett be a kategóriában, ez is okozhatta, hogy 1000 tonnával kevesebb, azaz 10 ezer tonna sajt fogyott.

Csatornák esetében a 401–2500 négyzetméteres üzletek vezetnek, ahol a forgalom háromötöde realizálódott. Márkák esetében kiélezett a verseny, hiszen a gyártói és a saját márkás termékek közel fele-fele arányban birtokolják a piacot, azonban mindkettő mennyiségbeli forgalmában visszaesést regisztrált a vizsgált időszakok között a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe.

A legnépszerűbb sajt továbbra is a trappista. Tavaly húsvétkor a sajt kategóriájának csaknem kétötödét tette ki, ami 10 milliárd forintos forgalmat jelentett. Ugyanakkor országszerte átlagosan 29 százalékkal nőtt a trappista ára, ezzel párhuzamosan 13 százalékkal esett vissza a mennyiségbeli forgalma. Ezzel szemben a hasonló egységáron kapható gouda sajt nyert teret, ami két számjegyű értékbeli és mennyiségbeli növekedésének köszönhetően 1 százalékponttal, 5 százalékra növelte piaci részesedését.

Jelentősen növekedett a húsvéti édességek forgalma

A szezonális édességek jóval nagyobb bevételre tettek szert a 2022-es szezonban az azelőtti periódushoz viszonyítva: 7 milliárd forintért több mint 1000 tonna csokitojást, csokinyuszit és egyéb szezonális nyalánkságot vásároltunk. Ez 32 százalékos értékbeli és 24 százalékos mennyiségbeli növekedést jelent a 7 százalékos átlagár-növekedés ellenére is, ugyanis tavaly már kilónként 6600 forintot fizettünk a szezonális édességekért.

A legkedveltebb típusok a csokinyuszi és a csokitojás, melyek együtt a piac 80 százalékát tették ki.

Csokoládéfajta szerint a kedvenc továbbra is a tejcsokoládé, melynek értékbeli részesedése közel 90 százalék volt, azonban az ét- és vegyes csokik tudtak részesedést nyerni.

Az elmaradhatatlan gyümölcslevek és üdítők

A 2022-es húsvéti szezonban több mint 37 millió liternyi gyümölcslevet fogyasztottunk 14 milliárd forintért. Ez értékben 16, mennyiségben 2 százalékkal több az előző év azonos periódusához viszonyítva. 

Hasonlóan a korábbi időszakhoz, a vásárlók a gyártói márkás termékek mellett döntöttek, amelyek tavaly a piac kétharmad részét adták. Az átlagárban bekövetkezett 15 százalékos növekedés ellenére a kategória volumenbeli eladása 7 százalékkal nőtt.

A legkedveltebb gyümölcslé továbbra is a narancslé, a teljes piac értékbeli eladásának 15 százalékát tette ki. A második és a harmadik helyen az alma és a barack állt 14 százalékos és 11 százalékos részesedéssel. 

A szénsavas üdítők értékbeli forgalma tavaly 16 százalékkal növekedett, így meghaladta a 18 milliárd forintot. Az előző évhez hasonlóan tavaly húsvétkor is 91 millió litert fogyasztottunk. 

A gyártói márkák kiemelkedően teljesítettek a kategóriában: 90 százalékos részesedéssel büszkélkedhettek, mindemellett a saját márkás termékekkel ellentétben mennyiségben is tudtak növekedni.

Magasan a legnagyobb részesedésű szénsavas üdítő a kóla volt, amely a kategória értékbeli forgalmának több mint felét generálta. Volumenben viszont 2 százalékkal megcsappant a narancsos és a szőlőízű üdítőkkel ellentétben, amelyek 3 és 7 százalékot növekedtek.

Alkoholos italok koccintásra

A NielsenIQ kiskereskedelmi indexe az égetett szeszes italok kilenc szegmensét vizsgálja, ezek a gyomorkeserű, vodka, whiskey, pálinka, likőr, vermut, rum, gin és brandy. 2022 húsvéti szezonjában több mint 23 milliárd forintot költöttek a magyarok alkoholos italokra, ez közel 9 százalékos értékbeli növekedést jelent a kategória számára. A mennyiségbeli növekedés minimális volt, továbbra is közel 4 millió liter alkoholt fogyasztottunk húsvétkor. 

Csatornabontások tekintetében a 200 négyzetméternél kisebb üzletek voltak a mérvadók: az értékbeli eladás közel kétötöde itt koncentrálódott. 
2021 húsvétjáról a 2022-es szezonra ugyan történt egy 9 százalékos árnövekedés a gyártói márkás termékek esetében, ami 6600 forintos literenkénti átlagárat generált, viszont ez továbbra sem tántorította el a vevőket attól, hogy gyártói márkás termékeket vegyenek. Az ilyen italok az égetett szeszek forgalmának 83 százalékát adták ki. A saját márkás termékek literenként átlagosan 4000 forintba kerültek.

Sütés-főzés

Húsvétkor persze a sütemények sem maradhatnak el. A süteményeink hozzávalói közül a tavalyi szezonban leginkább margarinra költöttünk, összesen 6 milliárd forintot. Ez értékben 25 százalékkal több, mint az előző szezonban, ugyanis a kategóriában 27 százalékkal nőtt az átlagár. Mennyiségben viszont nem történt növekedés, a tavalyi szezonban is körülbelül 5000 tonna margarint fogyasztottunk.
A második legkelendőbb termék a liszt volt, amelyre 4 milliárd forintot költöttünk tavaly, mennyiségben pedig 20 százalékkal többet, közel 20 ezer tonnát használtunk fel sütésre.

Növekvő kategória még az élesztőé, amelynek mennyiségben mért eladása 19-ről 24 tonnára ugrott a 6 százalékos értékbeli forgalomnövekedése mellett. A liszt és az élesztő kivételével a fontosabb sütési alapanyagok esetében – legyen szó kakaóporról, zseléről, desszertporokról, vajról – 5 és 25 százalék közötti mennyiségi csökkenés volt megfigyelhető.

Dobozkép: Adobe Stock

Store Insider magazin 2023/1-2.