Szélsőséges évet zártak az ökológiai növénytermesztő gazdaságok is 2022-ben. Míg a Dunántúlon átlagos mennyiségű búzát arattak, addig keleten 40-50%-os termésveszteség keletkezett az öko búzatáblákon. Ami jó hír, hogy az aszály a patogén gombáknak sem kedvezett, ezért sem számottevő levélbetegség, sem fuzárium fertőzöttség nem volt tapasztalható. Utóbbi következtében a szemtermés toxin-szennyezettségének a kockázata is minimálisra csökkent, így piacképes a megtermelt ökogabona, ismertette dr. Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség öko vetőmag munkacsoportjának elnöke.
Vízhiány és károk
A többi, öntözés nélkül termesztett növénykultúra is terméskieséssel reagált a főként az Alföldet érintő súlyos mértékű aszályra. Ugyanakkor a magasabb szervesanyag-tartalmú, jobb vízgazdálkodású talajokkal rendelkező öko területek - legalábbis a kezdetekkor - jobban tudták enyhíteni a vízhiány okozta károkat.
A mesterséges növényvédő és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyahasználat tilalma miatt az öko gazdálkodást a konvencionálishoz képest még inkább befolyásolják a környezeti tényezők, ezért a szektor számára kiemelten fontos a fajták teljesítőképességéről és ellenállóképességéről minél szélesebb körű információt biztosítani. Erre kiváló lehetőséget biztosít az öko posztregisztrációs kísérlet-hálózat, mely az őszi kalászosok tesztelésével indult el 2020 őszén, és 2022-ben már a második évét zárta. Ebben a koordinátori szerepet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) látja el, szoros együttműködésben a Vetőmag Szövetség ökológiai vetőmag munkacsoportjával, a munkacsoport (búza)vetőmag-forgalmazó tagjaival, valamint a kísérletek kivitelezésében résztvevő NÉBIH-hel, hazai agrárkutató intézményekkel (ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Debreceni Egyetem, MATE Karcagi Kutatóintézet, Gabonakutató Nonprofit Kft.) és öko gazdákkal (Csoroszlya Farm és Decsi Árpád).
Kisparcellás fajtatesztek
A 2022-es évben 26 őszi búza és 6 tönkölybúza fajta tesztelése zajlott a kisparcellás hálózatban 7 helyszínen. Az aszály az öko kisparcellás kísérlethálózat alföldi helyszíneit sem kímélte, így a karcagi és a szegedi helyszíneken nagyon alacsony, egyes esetekben (karcagi tönkölykísérlet) értékelhetetlen eredmények születtek. Az immár kétéves adatok kiértékelése jó alapjául szolgálhat egy megbízhatóan ajánlható, öko búzafajta lista kialakításának, mely megjelenésére – további 1-2 kísérleti évet követően – a közeljövőben lehet számítani.
A kisparcellás kalászos fajtatesztek 2021. és 2022. évi eredményeiről részletesen az ÖMKi honlapján olvashatnak.
A kisparcellás fajtateszt-hálózatban ugyan már a kezdetek óta szerepel csemegekukorica, viszont a vizsgálat csak néhány helyszínen és elsősorban fajtaregisztráció előtti teszteléssel foglalkozik, amelynek jövőbeni fejlődésére lehet számítani. Idén tavasszal a NÉBIH fertődi állomásán, a klímaváltozás okozta kihívások kapcsán, maghüvelyes, illetve alternatív fehérjenövény fajtakísérletek is elindultak az ÖMKi szervezésében. A tervek szerint a fajok köre tovább bővülhet jövőre, amikor alakor és árpafajták is bekerülnek a kalászos tesztelő hálózatba.
Az öko piac helyzetéről szólva dr. Mikó Péter elmondta: az orosz-ukrán háború következtében megnövekedett energiaárak elsősorban a biotermékek fogyasztását érinti hátrányosan, amely jól láthatóan megnyilvánul az alapanyag-előállításhoz szükséges input anyagok, így az öko vetőmagok, eladásainak visszaesésében is. Több visszajelzés is érkezett, hogy a nyugat-európai piacok ily módon viszonylag telítetté váltak, amelyre megoldás lehet az EU-n kívüli exportlehetőségek feltérképezése és irányítottabb fejlesztése, de ez egy hosszabb távú folyamat lesz.
A nyitókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
