A valós környezeti terhelés ugyanis nem a kilométerek számán, hanem a termesztési módszereken, az energiafelhasználáson és az ellátási lánc sajátosságain múlik.
Félrevezető lehet a „helyi = zöld” feltételezés
Miközben a hazai eredetű termékek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a boltok polcain, a Göttingeni Egyetem friss kutatása arra figyelmeztet: a vásárlók gyakran túlértékelik a származási hely szerepét.
A „Food Quality and Preference” folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fogyasztók sokkal környezetkárosítóbbnak érzékelik az importárukat – különösen, ha nem EU-s országból érkeznek –, még akkor is, ha valójában nem járnak nagyobb ökológiai lábnyommal.
A kutatás rávilágít: a fűtetlen spanyol üvegházakban termelt paprika például alacsonyabb energiaigényű lehet, mint a fűtött német létesítményekben előállított változat, így összességében környezetbarátabb termelésből származik.
Mit mutat a több mint ezer fős felmérés?
A kutatók mintegy ezer fogyasztót kérdeztek meg arról, mennyire érzik környezetbarátnak a Németországból, EU-s, illetve EU-n kívüli országokból származó kaliforniai paprikát, almát és marhahúst.
Mint írják, a válaszok alapján egyértelmű mintázat rajzolódott ki: a vásárlók szinte reflexszerűen a hazai termékeket tekintik fenntarthatóbbnak.
A valóság azonban jóval árnyaltabb. A termesztési technológia, a felhasznált energia mennyisége vagy az adott térség éghajlati feltételei gyakran nagyobb hatással vannak a környezetre, mint a szállítási távolság. A nemzetközi kereskedelem tehát nem önmagában környezetkárosító – az értéklánc egészét kell vizsgálni.
Pontosabb címkézés segíthetné a tudatos választást
A kutatás eredményei alapján a helyi származás feltüntetése önmagában nem alkalmas arra, hogy a fogyasztókat valóban fenntartható döntések felé terelje.
A tanulmány szerzői szerint szükség lenne olyan, átlátható információkra – például éghajlati vagy környezetvédelmi címkékre –, amelyek valós képet adnak a termelés környezeti terheléséről. Ezek segítenék elkerülni, hogy a vásárlók a „helyi” felirat miatt akaratlanul is nagyobb ökológiai hatású termékeket válasszanak.
A következtetés egyértelmű: nem a térképen megtett út, hanem a termelés módja határozza meg, mennyire zöld egy élelmiszer.
