Több tucatnyi város, köztük San Francisco és Seattle is elfogadták már az otthoni élelmiszer-hulladékok újrahasznosítására vonatkozó szabályokat, azonban a New York-i közegészségügyi tisztviselők túlságosan sűrűn lakottnak találták a várost ahhoz, hogy sikeresen bevezethessék a programot.

A New York-i városi mintaprogram azonban váratlanul magas részvételi arányt mutatott. Ennek eredményeként a Bloomberg kormány kiterjeszti azon nagyratörő tervét, hogy az élelmiszer-hulladékokat elkezdjék városszerte gyűjteni.

A kormány jövőbeni tervei között szerepel egy komposztálóüzem bérlése is, amely évi 100 000 tonna ételmaradékot képes kezelni. Ez a mennyiség a városi lakosság élelmiszer-hulladékainak mintegy 10%-a.

Felkészülve az élelmiszer-hulladékok újrahasznosításának gyors növekedésére, a kormány ajánlatokat keres a következő 12 hónap során, hogy kiépülhessen az a New York-i régiójú üzem, amely képes a lakosok élelmiszer-hulladékainak kezelésével biogázt előállítani, majd azt villamos energiatermelésre használni.

"Igazán jelentős átalakítás lesz ez" - mondta Mr. Caswell F. Holloway - alpolgármester. "Olyan hulladékgazdálkodási rendszert szeretnénk, melyből alig kerül ki szemét a lerakóra."

A lakossági program kezdetben önkéntes alapon fog működni, de a tisztviselők szerint néhány éven belül kötelezővé alakulhat. Azon New Yorkiaknak, akik nem gyűjtik szelektíven élelmiszer-hulladékaikat, pénzbírság kiszabása is lehetségessé válhat, akár csak jelenleg, ha nem hasznosítják újra a műanyagokat, papírt vagy fémet.

Közegészségügyi tisztviselők szerint 150 000 önálló családi ház is beszállhat önkéntesen a következő év során, valamint több mint 100 felhőkarcoló - mely 5%-át jelenti a városi háztartásoknak. Emellett 600 iskola is tervezi a csatlakozást.

A programnak az egész városra ki kell terjednie 2015-16-ra, a közegészségügyi tisztviselők szerint. Ennek keretén belül a lakosok élelmiszer-hulladékaikat - úgy, mint száraz kenyér, csirke csontok és burgonyahéj - egy piknik kosár méretű tartályba gyűjtik saját otthonukban, majd annak tartalmát egy a járdaszegélyen található nagyobb barna tárolóba ürítik, hogy onnan a közegészségügy teherautói elszállítsák.

A bérházak lakói az élelmiszer-hulladékos vödrüket a központi gyűjtőhelyekre rakják le, ugyanoda, ahová újrahasznosítható anyagaikat is.

Eszerint meg kell várni, a New York-iak vajon magukévá teszik-e a programot, tekintettel arra, hogy néhányan talán megalázónak tartanák egy potenciálisan bűzös hulladékkal teli tartály elhelyezését a tipikusan szűk városi konyhákban még akkor is, ha az megkívánná a rendszeres ürítést.

New York eddig középszerű eredményeket ért el az újrahasznosítás területén, mivel a teljes hulladékmennyiség mindössze 15%-át tudták csak eltéríteni a lerakástól a szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően.

Az elmúlt 12 hónapban a Közegészségügyi Minisztérium 75 216 felszólítást küldött ki az épülettulajdonosoknak, szelektálás hiányának okán. A köztisztviselők további felszólítások kiküldését várják a jelenlegi költségvetési évben, mivel a minisztérium alkalmazottakat csoportosított át az újrahasznosítás törvényi végrehajtása miatt. Mégis, a lakossági élelmiszer-hulladék program képviselné a legnagyobb fejlesztést az újrahasznosítási erőfeszítések terén, amióta a város 1989-ben elkezdte elkülönítve gyűjteni a papírt, a fémet és az üveget.

"Ez forradalmi előrelépés New York számára - mondta Eric A. Goldstein, a Természeti Kincsek Védelmi Tanácsának kiemelkedő környezetvédelmi csoportjának vezető ügyvédje -. Ha sikeres lesz, rövidesen alig marad szemét a háztulajdonosoknál, amit a régi gyűjtőikbe helyezhetnének."

A város 336 millió dollárt költött tavaly a lakossági hulladék elhelyezésére, nagy részét hulladéklerakókra exportálva Ohio, Pennsylvania és Dél-Karolina területén belül.

Az élelmiszer-hulladékok és egyéb szerves anyagok mintegy harmadát teszik ki az összes lakossági hulladéknak. A város megközelítőleg 100 millió dollárt takaríthatna meg évente azzal, ha ezeket nem helyezné hulladéklerakókra, állította Ron Gonen, az újrahasznosítás és fenntarthatóság helyettes közegészségügyi biztosa.

A szakértők már régóta bírálják az újrahasznosítást, mint Mr. Bloomberg környezetvédelmi eredményeinek gyenge pontját. Azonban úgy tűnik, ő a program jelentős fejlesztésével kívánja zárni hivatali idejét. Mr. Bloomberg februárban "New York City végső újrahasznosítási határának" nevezte az élelmiszer-hulladékok gyűjtést.

„Minden évben 1,2 millió tonnányi élelmiszer-hulladékot temetünk el lerakóinkon, ennek költsége pedig mintegy 80 dollár/tonna - mondta -. Ez a hulladék hasznosítható trágyaként, vagy átalakítva energiaként jóval alacsonyabb áron. Ez pedig mind a környezet, mind az adófizetők számára jó.”

A város nem kezeli a kereskedelmi hulladékokat - a vállalkozásoknak magánfuvarosokat kell alkalmazniuk, azonban a kormány javaslatot kíván tenni olyan törvény meghozatalára, amely megköveteli az éttermek és élelmiszeripari vállalkozások élelmiszer-hulladékainak újrahasznosítását.

A közegészségügyi tisztviselők azt mondták, a legújabb kísérleti programok már felbátorították őket. Helenában, a manhattani 600 lakásos épületben a tartályokat minden egyes emeleten külön hulladék szobákban tartják, és a dolgozók naponta ürítik. Az épület tulajdonosa, a Durst szervezet szerint a komposztálható anyag súlya folyamatosan emelkedik, összesen 125 font (1 font = 453,6 gramm, tehát 56,7 kg - a szerk.) naponta.

Staten Island Westerleigh részén tavaly áprilisban a város 3500 családi háznak ajánlott fel barna tartályokat, konyhai konténereket és komposzt táskákat. A lakosoknak elmondták, hogy gyűjtsék külön az összes élelmiszert, valamint a szennyezett papírokat, úgy, mint szalvétákat és tányérokat. Már 43%-uk viszi ki a tartályokat a járdaszegélyre a heti összegyűjtéshez, mondta Mr. Gonen, rangidős közegészségügyi tisztviselő.

A környéken lakó Ellen és Thomas Felci lelkesen részt vesznek a programban. Mostanra minden a barna tartályban landol: olyan dolgok, mint a kukoricacsuhé és a brokkoli szára, de hús nem (Mr. Felci azt mondta azért, mert fél a mosómedvéktől). Mrs. Felci szerint egy héttel a kipróbálás kezdete után a tartályból származó kellemetlen szagra lett figyelmes, amit a mosogató mellé helyezett a konyhában. A problémát a tartály gyakoribb ürítésével, valamint szódabikarbóna alkalmazásával oldotta meg.

Mi a helyzet itthon?

Magyarországon évente közel kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ami fejenként 180 kg-ot jelent. Az összmennyiség 21%-áért a háztartások felelősek, hazánkban a legnagyobb mennyiségért - vagyis 62%-ért - a feldolgozóipar a felelős.

Kezdeményezések hazánkban is indultak már, a Budai Komposztmesterek a Környezetért Kft. az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. anyagi támogatásának köszönhetően 2010. novemberében indította hazai társasházi komposzt programját.

Forrás: The New York Times

Eredeti cikk: Bloomberg plan aims to require food composting

Fordította és írta: Kump Edina, ÖKO-Pack Nonprofit Kft.