A kereskedelem számára a döntő tényező a gazdaság teljesítményének alakulása, ezen keresztül a keresetek változása, aminek valós értékét az infláció határozza meg.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a magasabb infláció visszahúzza a háztartások költekezését, megváltoztatja a fogyasztás szerkezetét (a családok átcsoportosítják kiadásaikat, egyes vásárlásokat visszafognak, vagy el is hagynak).

2013. egyik kérdése, megáll-e a családok fogyasztásának visszaesése: az eddigi előrejelzések szerint előreláthatóan eléri a 2012. évi szintet (az év eleji gyengébb kezdés ellenére).

A vártnál alacsonyabb infláció ugyanakkor felveti azt a kérdést is, növekedhet-e a fogyasztás. A minimálbérek, továbbá a nyugdíjak reálértékének jelentősebb növekedése és a rezsicsökkentésnek a családi kasszákban maradó többlete ebbe az irányba mutatnak. A gazdaságkutatók korábbi előrejelzése szerint a reáljövedelmek 1-1,5%-kal emelkedhetnek 2013-ban.

Az infláció oldaláról vizsgálva a fogyasztói piac kilátásait, alapvető kérdés, hogy a magasabb árszint a fogyasztás nagy árnyomás alatt álló területein, így az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál csökken-e: a családi kasszák számára természetesen kedvező az alacsony ütemű infláció, de a döntő kérdés az, lesznek-e olyan termékek, melyekért kevesebbet kell fizetni, mint korábban. Az élelmiszereknél az idei termés árai lesznek a meghatározóak, ezek hatása csak a későbbi hónapokban várható, év első időszakában még nem. Az élvezeti cikkek árai 10% felett mértékben drágultak (ez az élelmiszerkiadások 40%-a). Az üzemanyagoknál hullámzás várható (a világpiaci ármozgásoktól és a forint árfolyamváltozásától függően). 

A vártnál alacsonyabb infláció ugyanakkor azt is jelentheti, hogy a háztartások a nehézségeik (rezsitartozások, devizahitel tartozások) ellenére növelhetik fogyasztásukat. Ennek alapvető feltétele ugyanakkor, hogy a gazdaság teljesítménye, ezen keresztül a  családi jövedelmek értéke elérje az előző évi szintet, továbbá ez az alacsony inflációs ütem tartós maradjon.