A társadalmi felelősségvállalás hazai példaképei (c1).
A klaszter vállalkozásai (az összes 5,8%-a) fajlagosan messze a legtöbbet költik CSR tevékenységeikre ismerteti a GKI felmérését a marketinginfo.hu. A motivációik között az átlagnál kissé magasabb az elvárásoknak való megfelelés és az üzleti érdek, költéseik tárgyát tekintve pedig a környezetbarát, egészségmegőrző jelleg dominál, de a többi faktornak is átlag feletti fontosságot tulajdonítanak. A magas összeg a cég profiljából adódó üzleti célú befektetésre utal, ahol a képzett humán munkaerő megtartása is fontos cél. Ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 2,8 milliárd Ft volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai nagy arányban szerepelnek a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatban, valamint a 250 fő feletti pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatást végző cégek körében.
Tudatos CSR-stratégiával rendelkező vállalatok (c2).
A klaszterbe tartozó vállalkozások (az összes 13,6%-a) is jóval átlag felett költenek CSR tevékenységeikre. Motivációik az átlagnál és az előző klaszterénál is kissé magasabbak az elvárásoknak való megfelelés és az üzleti érdek esetében. Költéseik tárgyát tekintve kissé hangsúlyosabbak a belső, a vállalatot közvetlenül érintő területek (alkalmazottak képzése, egészségmegőrzése, környezetbarát megoldások alkalmazása a vállalatnál), de az első klaszterhez hasonlóan ebben az esetben is az átlagnál többet költenek a többi támogatási területen is. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 3 milliárd Ft volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai nagy arányban szerepelnek az ipar minden méretkategóriájában, az 50-249 fő közötti építőipari, az 50 fő alatti pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatást, valamint a 250 fő alatti oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatásokat végző cégek körében.
Jótékonysági CSR-t folytató cégek (c3).
Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalati kör (az összes 2,4%-a) átlagos CSR költése is már elmarad a felmérés mintájának átlagától (2,4). Motivációik elsősorban nem a CSR-hoz kapcsolódnak. Támogatásaikat, adományaikat szinte teljes egészében a hátrányos helyzetben lévők, rászorulók megsegítésére, az esélyegyenlőség támogatására fordítják, amelytől nem várnak üzleti előnyöket. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 1,0 milliárd Ft volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai nagy arányban szerepelnek a 250-999 fő közötti kereskedelmi és a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatást végző cégek körében.
Környezetvédelmi célokat középpontba állító vállalatok (c4).
Ezen klaszter vállalkozásai (az összes 8,2%-a) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésének felénél is kevesebbet fordítanak CSR célokra. Ugyanakkor ez a fajlagosan kisebb összeg is másként hat, ha elsősorban külső célokat valósítanak meg általa. Elsősorban környezetvédelmi tárgyú támogatásaik, fejlesztéseik vannak, de a belső képzésen kívül minden más területen aktív támogatók. Az e klaszterbe tartozó vállalkozások számára nagy a megfelelni akarás a külső és belső elvárásokkal szemben, amit ugyanakkor kifelé is kommunikálnak, erre a versenytársak figyelmét is felhívva. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 3,2 milliárd Ft volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai nagy arányban szerepelnek az 50-999 fő közötti kereskedelem, az 50 fő alatti vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint az 50-249 fő közötti oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatásokat végző cégek körében.
Elvárásoknak megfelelni szándékozó, adományozói profilú cégek (c5).
A klaszter vállalkozásai (az összes 3,1%-a) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésétől jóval elmaradó összeget, az árbevétel 1%-ánál is kevesebbet fordítanak CSR célokra. Ezen cégeket alapvetően az elvárásoknak való megfelelés motiválja a CSR tevékenységek végzésére, az üzleti előny lehetősége ezek mellett nem ösztönző. A klaszterbe tartozó cégek ugyan kevesebbet fordítanak ilyen célra, de azt elsődlegesen támogatói, adományozó céllal teszik. Az oktatás, a képzés, a kultúra és a sport területén költik el az alapvetően külső CSR célokra szánt pénzeiket. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 7,8 milliárd Ft volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai az átlagosnál nagyobb arányban szerepelnek az 50 fő alatti mezőgazdasági és ipari, valamint az 50-249 fő közötti építőipari és az 1000 fő alatti kereskedelmi cégek körében.
A CSR üzleti előnyeire összpontosító vállalatok (c6).
A klaszterbe tartozó cégek (az összes 13,5%-a) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésétől elmaradva, fajlagosan az árbevétel közel 1,5%-át költik CSR tevékenységekre. E klaszter vállalatai külső „kényszertől mentesen”, nem a stratégiába integrálva, de annak üzleti előnyeit kihasználva alkalmaznak CSR eszközöket. A finanszírozott területek többfélék és kisebb mértékben, de az alkalmazottak képzésére is fordítanak belőle. A klasztertagság mérettől és ágazattól független. Ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 4,4 milliárd Ft volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek az építőipari, a 250 fő alatti mezőgazdasági, az 1000 fő feletti vendéglátóipari, idegenforgalmi és a 250-999 fő közötti oktatási, egészségügyi tevékenységet folytató cégek körében.
A CSR-t üzleti szükségszerűségből felvállaló cégek (c7).
A hetedik klaszter vállalkozásai (az összes 2,2%-a) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésétől kissé elmaradva fajlagosan az árbevétel közel 2%-át költik CSR tevékenységekre. A CSR alapvetően nem képviselt szakmai cél a cégek életében, az ide tartozó kiadások környezetvédelmi dominanciája elsősorban üzleti előnyökhöz juttatja ezen vállalkozásokat. A környezethatékony megoldások alkalmazása esetükben vagy kényszer, vagy tudatos hosszútávú üzleti célú befektetés (mezőgazdasági, ipari és szállítási ágazatokban). Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 7,8 milliárd Ft volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek a 250 fő alatti mezőgazdasági és az 50-249 fő közötti ipari és építőipari cégek körében.
„Divat CSR” klaszter (c8).
Az ide tartozó vállalkozások (az összes 25,9%-a) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésétől jelentősen kevesebbet fordítanak CSR célok elérésére. A legalacsonyabb fajlagos összeget is elsősorban az alkalmazottak képzésére fordítják, míg a külső célok támogatása jóval átlag alatti. Ennek ellenére a CSR hangsúlyos eleme a PR és marketing stratégiának, és a cégek életében az elért eredmények üzleti előnyökre váltása is fontos szerepet kap. Erős kommunikáció kevés tartalommal. Ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 3,3 milliárd Ft volt 2007-ben. A „legnépesebb” klaszter vállalkozásai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek az 1000 fő alatti vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint a 250 fő alatti pénzügyi tevékenységet, ingatlanügyeket, egyéb gazdasági szolgáltatásokat végző cégek körében.
„Minimál CSR” klaszter (c9).
Az utolsó, kilencedik klaszter vállalkozásai (az összes 25,4%-a) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos CSR költéséhez képest szintén a legalacsonyabbak közé tartozik. A motivációs tényezők egyike sem fontos eleme a döntéseknek. Külső célokra minimálisan költenek, az alkalmazottak jóléti kiadásaira, kisebb mértékben képzésükre fordítanak összegeket. Ugyanakkor a válaszokból az látszik, hogy nem elsősorban munkaerő-megtartás és a munkamorál javítása céljával, hanem valószínűsíthetően a jövedelmek növelésének vagy szinten tartásának költséghatékonyabb jellege miatt. Ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 14,5 milliárd Ft volt 2007-ben. A CSR-ra költő vállalkozások ebbe a klaszterbe „jutó” tagjai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek a szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint a 250 fő alatti pénzügyi tevékenységet, ingatlanügyeket, egyéb gazdasági szolgáltatásokat végző, valamint a mezőgazdasági cégek körében – írja a GKI felmérése.
elelmiszer.hu
