A terméketlen földterületek növekedéséhez hozzájárul, hogy az agrárium és az ipar által termelt hulladék lerakása, tárolása és végső elhelyezése sokszor a talajon vagy a talajban történik. Mivel ezeknek a termőterületeknek a nagy része a hagyományos talajjavítási technológiákkal már helyrehozhatatlan, új, alternatív módszereket kell keresni. Kirchkeszner Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója szerint a megoldás a bioszénnel történő talajminőség-javításban lehet, amely a leromlott szerkezetű, mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas talajok víz- és tápanyagháztartását, továbbá mikrobiológiai összetételét hosszútávon javíthatja.
A fiatal szakember tudományos munkájával elnyerte az innovatív eljárásokat kutató fiatal agrárszakemberek támogatását célzó K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategóriájának második helyét. A gabonahéjból és papíripari szennyvíziszapból előállított bioszén, és kommunális szennyvíziszapból előállított komposzt talajjavító hatású.
Újrahasznosítás és talajjavítás egyben
A bioszén alkalmazása időben elnyújtva, késleltetett módon képes a komplex talajjavításra, így egy-egy kezelés hatása több évig megmarad, és kiváló talajminőséget tart fenn.
„Az általam kidolgozott és optimalizált technológia révén elérhetővé válik a leromlott szerkezetű, karbonátos homoktalajok minőségének javítása és agrárpotenciájuknak jelentős növelése, továbbá a műtrágya-felhasználás csökkentése. Utóbbinak köszönhetően nemcsak a talajok, hanem a felszíni vizek minősége is javulhat. Ez az innovatív technológia tehát egyszerre nyújthat megoldást a hulladék újrahasznosítására és a talajjavításra is” – mondta el a fiatal kutató.
Ez az innovatív talajkezelési technológia új utat nyithat a fenntartható mezőgazdaság és a környezetbarát hulladékkezelés irányába. Az eredmények azt mutatják, hogy a bioszén alkalmazása időben elnyújtva, késleltetett módon képes a komplex talajjavításra, így egy-egy kezelés hatása több évig megmarad, és kiváló talajminőséget tart fenn.
