Szinte minden drágult, vagy drágul: a zöldség, a hús, a cukor, a kenyér, a lakbér, a kommunális díj és így tovább. A politikusi szócirádák ellenére a lakosság kevesebb pénzt kap, mint eddig, érezhetően romlik a közhangulat és az életszínvonal.

Vigyázó szemünket mind gyakrabban kell a világpiacra emelnünk az agrárárak feletti aggodalomban. A mezőgazdasági termékek hazai, fizikai piacai a budapesti tőzsdei árakat tekintik referenciának, amelyek viszont hűen igazodnak a világpiaci ármozgások referenciájának számító nagy tőzsdék ármozgásaihoz.

  Válaszol a Baromfi Termék Tanács (BTT) nyílt levelére a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a jövő csütörtökön pedig egyeztetést is tart a BTT és a húságazati terméktanács képviselőivel a kialakult hús- és takarmánypiaci helyzetről – közölte Czerván György, a tárca államtitkára.

Készleteket halmoznak fel a magyar vásárlók a dráguló élelmiszerekből – hangzott el a Duna Tv híradójában.

Szinte minden drágult, vagy drágul: a zöldség, a hús, a cukor, a kenyér, a lakbér, a kommunális díj és így tovább. A politikusi szócirádák ellenére a lakosság kevesebb pénzt kap, mint eddig, érezhetően romlik a közhangulat és az életszínvonal - írja a vasnepe.hu.

Az alapanyagárak további emelkedése, a fizetőképes kereslet csökkenése és az erősödő forint maga alá temetheti a hazai vendéglátóipart. A megkérdezett szakemberek szerint az árrésből már csak a színvonal rovására lehet további engedményeket tenni, ami a biztos bukáshoz vezet. Ha a költségek tovább nőnek az elkövetkező hónapokban, újabb több száz vendéglátóhely mehet csődbe az ország minden pontján.

Az élelmiszerek fogyasztói ára 2010-ben az infláció alatti szinten emelkedett. Az élelmiszeripar belföldi eladási árai egyenesen csökkentek, miközben a mezőgazdasági árak átlagosan 16,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszeripar tehát tavaly is a lökhárító szerepét töltötte be a termékpályán. Egyszerre értékeljük a magyarországi élelmiszeripar elmúlt évét, és vesszük számba az idei kilátásokat.