Btj
Becsült olvasási idő: 2 perc
Több hazai tej kerül a polcokra

Hiányoznak a fiatalokat megszólító marketingüzenetek.

A hazai tejágazatot a támogatás tartja életben – fogalmazott Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a VI. Tejágazati Konferencia tatai fórumán. Mélykúti Tibor kifejtette, a magyarországi tejtermelők 72 százalékát tömörítő szakmai szervezet tagjai között 45 feldolgozó és 9 kiskereskedelmi lánc is megtalálható.

Az ágazat tagjai 2015-ben 49 milliárd forint értékű támogatást kaptak uniós és nemzeti forrásokból. Idén, az eredeti kiírások alapján, összesen 63,5 milliárd forint illeti meg a gazdaságokat, időközben további 6 milliárd forint kerettel bővült a megtermelt tej után kifizethető támogatás. A tej jelenlegi átvételi ára a támogatások nélkül nem ad jövedelmet a gazdálkodóknak, a literenkénti 67,5 forint átvételi ár helyett legalább 100 forint lenne kívánatos.

A Tejterméktanács az ágazat helyzetének javítása érdekében közös javaslatot készített az Agrárkamarával és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével a közelmúltban, amelyben szorgalmazták többek között a tej és tejtermékek járulék és adócsökkentését, a feldolgozást korszerűsítő és bővítő beruházások támogatását, a vemhes üsző program folytatását, az Agrár Széchenyi Kártyával elérhető hitelek kiszélesítését, illetve az uniós támogatások mielőbbi kifizetését. Kívánatosnak tartják a szürke és a feketekereskedelem kifehérítését, a tej vevőcsalogató státuszának kivezetését a boltokban, a forgalmi adó kulcsának mérséklését, a piacvédelem erősítését, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát.

Mélykúti Tibor jelezte, a NÉBIH kiskereskedelmi akciói sikerre vezettek, az ellenőrzések nyomán a korábbi 90 százalékról 10 százalék alá esett vissza a boltok polcain a külföldi eredetű UHT tejek aránya.

Csökkent a fiatal generációk érdeklődése a tej iránt – mondta előadásában Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Mára idejét múlt a vásárlók szemében a „tej – élet, erő” kifejezés, hiszen megváltozott az emberek étkezési szokása, legfeljebb a reggelihez és a kávéfogyasztáshoz kötődik a friss tej. Kutatások eredményeire hivatkozva Törőcsik Mária kifejtette, a feldolgozott tejtermékek jól szerepelnek a vásárlók előtt, miként erősödött a lokális készítmények iránti figyelem. A tejtermelők csatát vesztettek már azzal, hogy megjelentették a 0,1 százalékos tejet, amely nem nyújt fogyasztói élményt egy olyan életviteli trendben, ahol a fiatalok az élményt keresik. Jó eséllyel akkor lehetséges a kitörési pontot találni a tejfélék fogyasztása számára, ha például szélesítik a kínálatot funkcionális készítményekkel, kielégítik a fiatalok önképét a tejfogyasztással.

A fogyasztói kutatások alapján a fiatalokat nem érdekli a tej. Őszinte marketinggel azonban meg lehet szólítani őket, hiszen a 15-24 évesek fogyasztása sokszínű. Törőcsik Mária jelezte, a marketing üzenetekkel a gyerekek mellett főként az anyukákat kell megszólítani, akik saját étkezési szokásaikkal, félelmeikkel, tévhiteikkel, diétás étkezési szokásaikkal stb. befolyásolják gyerekeik táplálkozását.
Btj