Tartós munkaerőhiány alakult ki Magyarországon

A magyar munkaerőpiacon továbbra is jelentős a dolgozói hiány: 2025-ben a becslések szerint 350–550 ezer új munkavállalóra lett volna igény, azonban ezeknek az állásoknak csupán mintegy 60 százalékát sikerült betölteni – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. adataiból. Ez azt jelenti, hogy akár 150–250 ezer pozíció is részben vagy teljesen üresen maradhatott, közülük pedig legalább 65 ezer tartósan betöltetlen lehet.

Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a jelenlegi, mintegy 4,6 millió fős foglalkoztatottság európai összevetésben is magasnak számít, így a hazai munkaerő-tartalékok gyakorlatilag kimerültek. Úgy látja, aki szeretne és képes dolgozni, az jellemzően már megtalálta a helyét a munkaerőpiacon.

A szakember szerint ugyan vannak térségek, ahol alacsony a mobilitás vagy kevés a munkalehetőség, illetve bizonyos csoportokat képzéssel hosszabb távon vissza lehetne vezetni a foglalkoztatásba, de ez jelentős állami programokat és éveken át tartó fejlesztéseket igényelne.

Közben a magyar ipar azonnal több ezer szakembert keresne: nagy a hiány többek között hegesztőkből, kamionsofőrökből, CNC-gépkezelőkből, technikusokból, karbantartókból, logisztikai dolgozókból és gyári operátorokból, de az agráriumban is komoly munkaerőigény mutatkozik.

Horváth Tamás szerint a probléma hátterében több társadalmi folyamat is áll. Az öregedő népesség, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növekedése, valamint az emelkedő életszínvonal miatt sok fizikai vagy szakmunkát igénylő állás egyre kevésbé vonzó a fiatalabb generációk számára.

A hiányzó munkaerőt jelenleg nagyrészt külföldi dolgozókkal pótolják. 2025-ben már több mint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, főként az iparban, az építőiparban és a logisztikában. A szakértő hangsúlyozta: ezek a munkavállalók szigorú szabályok mellett, ideiglenesen érkeznek az országba, és ugyanazért a bérért dolgoznak, mint magyar kollégáik.

A szakember szerint nélkülük több iparág működése is veszélybe kerülne, miközben hosszú ideje vita tárgya, hogy a magyar gazdaság jövőjét inkább a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokra vagy a nagy élőmunka-igényű iparágakra kellene építeni.

Soktényezős ellentmondás, hogy szakemberek régóta a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban, a jellemzően felsőfokon képzett munkaerőben vizionálják az ország adottságaihoz illeszkedő jövőképet. Ehhez képest a hazai iparszerkezetnek, az elmúlt több mint 30 évben létrejött és betelepült iparágak zömének alap- és középfokú végzettségű, szorgos kezek százezreire lenne a legnagyobb szüksége. Ugyanitt hozzátehetjük azt is, hogy a külföldi cégek közben az említett magas hozzáadott értékű, vezetői feladatköröket is gyakran külföldi, leginkább az adott vállalat anyaországából érkezett emberekkel töltik fel 

‒ zárta szavait egy újabb anomáliával Horváth Tamás.