

Egy nem mindennapi interjú kezdete
Erwin Schmuck nem tekinthető klasszikus ügyvezető igazgatónak, aki a stratégiaalkotás ködös világába burkolózva csak nagyon magasról hajlandó szemlélni vállalata működését. És hogy miért van ez? Mert nem a multinacionális vállalatok világában szocializálódott. „A SPAR nem multi!” –kezd pörgős beszédbe Schmuck Úr. Sokan nem tudják, de a SPAR ma már 40 országban van jelen és a világ meghatározó, önkéntes alapon szerveződő franchise láncolatává vált élelmiszer kiskereskedelmi márkája, amely hazánkban is –ausztriai anyavállalattal ugyan- de családi tulajdonban működik. Ez az egyik fontos megkülönböztető jegye a SPAR-nak és a működtetésben rejlő nagyfokú szabadságot is ez adja. Schmuck Úr lendületes és operatív szinten gondolkozó szakember, akinek munkatársai egymás kezébe adják irodája kilincsét az interjú közben is. De nem is kell egymásnak adniuk a kilincset, mert ajtaja kora reggeltől késő estéig nyitva áll mindenki előtt, akinek kérdése vagy problémája van. Telefonján bármikor, bárki számára elérhető. Az ügyeket szereti gyorsan és hatékonyan intézni úgy, hogy az érdekelt feleket személyesen köti össze egymással, legyenek azok a világ bármely pontján. Emögött a sokat tapasztalt, érezhetően rendkívül pörgős életet élő profi mögött hosszú és rendkívül színes életút áll.
Az épülő karrier: egyetlen munkahely egész életre
Az első alkalom, amikor az élelmiszer kiskereskedelem levegőjébe beleszippanthatott gyermekkorában volt. Nagymamája akkoriban „kisboltot” üzemeltetett Graztól nem messze, egy Unterlamm nevű településen. A kereskedelembe ekkor szeretett bele, mert az üzlet –ahogy megfogalmazta- nyilvános helyként működött: az emberek tudtak egymással beszélgetni, találkozni a boltban. Ekkor döntötte el, hogy ő maga is kereskedő lesz, melyben az emberek iránti szeretete vezérelte. Pályafutását 1966-ban, 17 évesen kezdi Grazban, a SPAR Ausztriánál, mint gyakornok. Innen pedig már nem volt visszaút, elkezdi karrierjét fokozatosan építeni. 1971-ben a SPAR Ausztria salzburgi központjában szoftverprogramozóként áll munkába, egy évvel később már számítástechnikai osztályvezetőként dolgozik. Ő felel a SPAR Ausztria logisztikai központjaiban található, szoftveralapú áru- és raktárgazdálkodási rendszereinek bevezetéséért. 1975-ben óriásit ugrik a ranglétrán: kinevezik szervezési részlegvezetőnek. 26 évesen lesz felelős a már akkor is hatalmas méretű SPAR Ausztria számítástechnikai, üzleti folyamatszervezési, műszaki, beruházási és logisztikai osztályaiért. Ahogy mondja, ez az egyik legnehezebb időszak volt az életében: „Túl fiatalon neveztek ki” – mondja gondterhelt tekintettel Schmuck Úr és közben előveszi jogosítványait. „A repülőn kívül bármit vezethetek” –mondja nevetve. Ezekben az időkben látott bele ugyanis igazán mélyen a vállalat működésébe –többek között a logisztikáéba- és kedvet kapott letenni a jogosítványt mindennemű teherautóra. „Hajót is vezethetek, de soha nem csináltam.” –folytatja most már jó kedélyűen. Ebben a pozícióban 11 évet húz le, majd újabb ugrás következik és 39 évesen a SPAR Ausztria grazi régiójának ügyvezető igazgatója lesz. Ekkor tér vissza szülővárosába, az ismerős terepre, ahol 26 évet tölt el ebben a pozícióban.
Magyarország, mint folytatás
2011 végén a SPAR egyik tulajdonosa felkeresi Schmuck Urat egy ajánlattal. Magyarországra kéne mennie, hogy az ottani leányvállalat ügyvezető igazgatója legyen. „A válaszom azonnal az volt, hogy nem!” –mondja Schmuck Úr nagy hévvel. „Nem lehet CEO az ember egy olyan országban, aminek nem ismeri a nyelvét. Nem lehet úgy tárgyalni, hogy nem tud megszólalni magyarul.” Magyarország ekkor nem volt már számára ismeretlen terep, hiszen 1993 és 1996 között, az akkor még csecsemőkorú SPAR Magyarország felügyelőbizottságának tagja volt, sokat utazott ide, hogy egyengesse a mára meghatározóvá vált cégcsoport életét. Aztán eljött élete egyik legmeghatározóbb pillanata: eldöntötte végérvényesen, hogy Magyarországra jön, kilép a komfortzónájából és elhagyja szülővárosát, Grazot. A megbízás elfogadását követően 2012 elején érkezik először Magyarországra, pontosan úgy, mint Mátyás Király: álruhában. Kezdetben SPAR-üzleteket látogat, majd felméri a konkurenciát és megpróbál képet alkotni a magyar piacról, mindezt anélkül, hogy bárki is tudná, kicsoda ő. Aztán ugyanezen év tavaszán elfoglalja helyét a bicskei központban és elindul élesben is a munka. „Rögtön azzal kezdtem, hogy kerestem egy magyartanárt” –folytatja Schmuck Úr, aki a német mellett anyanyelvi szinten beszél angolul és olaszul is, mára már tökéletesen megérti a magyart és a tárgyalásokon maga is magyarul szól hozzá sok esetben a témákhoz. Munkatársaitól tudható, hogy az értekezletek Schmuck Úr jelenlétében is kivétel nélkül magyar nyelven folynak a SPAR-nál. Kívülről tudja a hazai politikai, kulturális és gazdasági élet szereplőinek a nevét, sőt a legtöbbjükkel személyes kapcsolatot is ápol, melyet a vendégkönyvek tucatjai bizonyítanak az irodájában, bennük névjegykártyák és aláírások százaival.
Kihívások, célok
„Egy vezető számára nem az a fontos, hogy mit csinál, hanem, hogy kivel tud a problémákon együtt dolgozni” –avat be ars poeticájába Schmuck Úr. Számára kiemelt terület a személyzetfejlesztés, az, hogy a munkatársai motiváltak legyenek, hogy lehetőséget adjon nekik az előrelépésre, az innoválásra. Úgy tartja, hogy Magyarországon az emberek sokkal aktívabbak és képzettebbek, és nincsen szükségük iránymutatásra. Nagybátyja, Schmuck Úr mostani életének egyik fontos szereplője, aki az ezerkilencszázas évek elején az osztrák Eberauban volt orvos, de praktizált ebben az időben hazánkban is, többek között Jákon és környékén, illetve ezzel egy időben a magyar betegeket fogadta osztrák otthonában is, amikor úgy hozta a sors. Egy életet élt, de a határ két oldalán. Hasonlóságot talált több tekintetben Schmuck úr saját maga és a nagybátyja élete között, de bizton állíthatjuk, hogy ő benne ma már magyar szív is dobog. Interjúnkat is egy erre utaló, a nagybátyjától származó idézettel zárja: „Magyarországon kívül nincs élet, ha mégis van élet, az nem olyan.

