A nők és férfiak közötti bérkülönbség továbbra is jelentős Ausztriában – derül ki a Arbeiterkammer Oberösterreich (Felső-ausztriai Munkaügyi Kamara) legfrissebb adataiból. A statisztikák szerint a munkaerőpiacon még mindig távolinak tűnik a tényleges egyenlőség, különösen Felső-Ausztriában.
Mint írják a teljes munkaidőben, egész évben foglalkoztatott munkavállalók jövedelmét vizsgálva országos szinten a férfiak átlagosan több mint 10 500 euróval – vagyis 18,4 százalékkal – keresnek többet a nőknél. Felső-Ausztriában a különbség ennél is nagyobb: a férfiak éves jövedelme átlagosan 12 900 euróval, azaz 23,7 százalékkal haladja meg a nőkéét. Ez a második legnagyobb eltérés az osztrák tartományok között Ausztria nyugati tartománya, Vorarlberg után.
A különbség még látványosabb, ha a részmunkaidős foglalkoztatást is figyelembe vesszük. Ausztriában ebben az esetben a férfiak jövedelme átlagosan 38 százalékkal magasabb, ami körülbelül havi bruttó 950 eurós eltérést jelent (évente 14 kifizetéssel számolva). Felső-Ausztriában a különbség eléri a közel 1200 eurót havonta, ami mintegy 49 százalékos bérkülönbséget jelent.
A szakértők szerint az eltérés egyik fő oka a munkaerőpiac nemek szerinti megoszlása. A férfiak nagyobb arányban dolgoznak teljes munkaidőben az iparban, míg a nők gyakrabban vállalnak részmunkaidős állást, és sokan alacsonyabb bérszintű szolgáltatási szektorokban helyezkednek el.
Az adatok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a bérkülönbségnek csupán mintegy egyharmada magyarázható olyan tényezőkkel, mint az ágazat, a munkaidő, a foglalkozás vagy a szolgálati idő. A fennmaradó rész mögött a szakértők szerint közvetlen vagy strukturális diszkrimináció is állhat.
A probléma kezelésének egyik kulcsa a bértranszparencia lehet.Az átlátható jövedelemjelentések segíthetnek feltárni a vállalatokon belüli strukturális különbségeket, és erősíthetik az alkalmazottak jogérvényesítési lehetőségeit. A gyakorlatban azonban sok vállalat nem készít ilyen jelentést, vagy azokat nem teszi megfelelően hozzáférhetővé a munkavállalók számára.
A helyzet javításában szerepet játszhat az EU bértranszparencia irányelve, amelyet 2026 júniusáig kell a tagállamoknak a nemzeti jogrendbe átültetniük. A skandináv országok – például Svédország, Izland és Norvégia – már most is szigorúbb bérátláthatósági rendszereket alkalmaznak, ahol a jövedelmi adatok nagyobb része nyilvános, és a jogsértéseket hatékonyabban szankcionálják.
A március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából a felső-ausztriai munkáskamara ismét hangsúlyozta: az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elve csak akkor valósulhat meg, ha az átláthatóság és a jogi garanciák valóban érvényesülnek a gyakorlatban.
via OTS
