Jövő nyártól a hazai vállalatoknak is átláthatóan kell biztosítaniuk, hogy az azonos, vagy hasonló értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak a dolgozóik. Egy országos kutatás szerint a munkáltatók többsége még nem készült fel a szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó változásra, míg a munkavállalók attól félnek, hogy nyilvánossá válik a fizetésük.

A kötelező bérátláthatóság közeleg

Az EU bértranszparencia direktívája (Pay Transparency Directive, PTD) 2026 közepéig ad határidőt a tagállamoknak a megfelelő szabályozási háttér kialakítására. Ettől kezdve a vállalatoknak objektív, nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló, átlátható bérezési struktúrával kell rendelkezniük. A cél, hogy az azonos értékű munkáért járó fizetés összehasonlítható legyen, és a dolgozók ennek megfelelően kapják a díjazásukat.

„A direktíva áthidalja az elmélet és a gyakorlat közötti hézagot, előírja az objektív bérezési struktúra kialakítását, az éves bérriport-jelentést a nemek közötti különbségekről, valamint a munkavállalók jogainak erősítését” – mondja Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője.

Munkanélküliség és bizonytalanság: a cégek készen állnak?

Egy friss, országos kutatás szerint a hazai munkáltatók többsége még nem kezdett felkészülni a közelgő változásra. A szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó szabályozás implementálása számos cégnél kihívást jelent, különösen a kis- és középvállalatoknál.

A munkavállalók körében ugyanakkor félelem és bizonytalanság érzékelhető. Sokan attól tartanak, hogy a fizetési adataik nyilvánossá válnak, pedig a direktíva nem írja elő az egyéni bérek közzétételét. A cél inkább az, hogy a bérezési folyamatok, az értékelési szempontok és a döntési mechanizmusok legyenek átláthatóak és objektívek.

Gyakorlati támogatás a cégeknek

A Profession.hu és a PwC Magyarország közös programja a bértranszparencia kapcsán nem csupán kutatásokat végez, hanem gyakorlati útmutatókat, szakmai anyagokat és eseményeket is biztosít. A program része például:

- szakmai videók és podcastok a leggyakoribb tévhitekről,
- gyakorlati útmutatók a bérezési struktúra kialakításához,
- rendezvények és workshopok a tapasztalatok megosztására.

A cél, hogy a hazai vállalatok ne a jogszabály megjelenésekor szembesüljenek a változásokkal, hanem fokozatosan és magabiztosan felkészüljenek az új követelményekre.

A nemek közötti bérkülönbség Magyarországon

Az EU átlagában a nők átlagosan 13%-kal kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. Magyarországon a különbség még nagyobb, 17%-os. A direktíva nemcsak az alapbért érinti, hanem kiterjed a bónuszokra, juttatásokra és a teljes bérezési rendszerre, a köz- és versenyszférában egyaránt.

„Fontos, hogy a munkavállalók megértsék, mely szempontok alapján történik a bérezés, és a cégek tudatosan alakítsák ki a bérezési gyakorlatukat” – hangsúlyozza Gönczi Gyöngyi.

Mi várható a következő hónapokban?

A PwC és a Profession.hu együttműködése lehetőséget ad a nyílt párbeszédre és a tapasztalatcserére, miközben gyakorlati támpontokat kínál a transzparens bérezés bevezetéséhez. A cégek számára kiemelten fontos, hogy a jogszabály megjelenése előtt felkészüljenek, a munkavállalók számára pedig az átlátható folyamatok biztosítják, hogy egyenlő munkáért egyenlő díjazást kapjanak.