A koncepció célja, hogy Magyarország 2035-re a közép-európai ellátási láncok irányító központjává váljon, fenntartható, digitalizált és alkalmazkodóképes logisztikai rendszerekkel.
A koncepciót a Logisztikai Egyeztető Fórum szakmai szervezetei dolgozták ki, köztük a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT), a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE), a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) és a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ).
2035-re olyan erős és modern magyar logisztikai rendszer építésére teszünk javaslatot, amely nemcsak alkalmazkodik a globális trendekhez, hanem a hazai logisztikai infrastruktúra, a digitalizáció és az intermodalitás erejére támaszkodva biztonságot ad a gazdaságnak, mozgásteret teremt a vállalkozásoknak, és Magyarországot a közép-európai térség egyik meghatározó elosztó- és szolgáltatóközpontjává teszi. Ehhez pedig a Logisztikai Egyeztető Fórum összes tagszervezete, minden támogatást megfog adni a döntéshozóknak
– mondta a koncepcióról Hodosi Lajos a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója, a LEF soros elnöke.
Duplázódó a vasúti áruszállítás, triplázódó intermodális forgalom
Magyarország 2035-re a jelenlegi vasúti árufuvarozási teljesítmény kétszeresét érheti el, miközben 2030-ig legalább 50 százalékos bővülés várható az ágazatban. A kontinentális intermodális forgalom háromszorosára bővülhet, és elérheti a 138 ezer TEU-t.
A vasúti fejlesztések közé tartozik a pályakapacitások 20 százalékos bővítése, az iparvágányok számának 30 százalékos növelése, a gördülőállomány megújítása, valamint a határátmenetek digitalizálása, amelyek akár 30–40 százalékkal csökkenthetik a várakozási időket. A koncepció kiemelt figyelmet fordít a logisztikai hálózatok ellenálló képességére és biztonságára, hogy Magyarország válsághelyzetekben is stabil ellátási pont maradjon.
Csökkenő károsanyag kibocsátás
A közúti szektorban a zöld átállás áll a középpontban: a szakmai szervezetek javaslata az, hogy az autópályák mentén 50 kilométerenként nagy teljesítményű elektromos töltők épüljenek, az útdíjrendszer reformja pedig akár 100 százalékos kedvezményt biztosítson a zéró emissziós járműveknek.
A Zöld Logisztika Program célzott intézkedésekkel csökkenti a szektor károsanyag-kibocsátását, támogatja a megújuló energiát használó raktárakat, és elősegíti a kibocsátás alapú útdíj rendszer bevezetését. A teljes logisztikai szektor károsanyag -kibocsátása 40 százalékkal csökkenhet 2035-ig, miközben a magyar gazdaság logisztikai teljesítménye akár 60 százalékkal is nőhet a 2024-es szinthez képest.
Adatvezérelt logisztikai hálózat
A koncepció kiemelt iránya az intermodális hálózat fejlesztése. A kombinált szállítás aránya a teljes közúti forgalomban a jelenlegi 7 százalékról 21 százalékra emelkedhet 2030-ig. Javasolt új országos terminálfejlesztési programot indítani, amelynek keretében új átrakókapacitásokat létrehozni Zalaegerszeg, Győr és Szeged térségében, ugyanakkor azon logisztikai parkokban, ahol indokolt vasúti kapcsolat és megújuló energiát hasznosító mikrohálózatot telepítésével. A koncepció 2030-ra minden 50 hektárnál nagyobb és évi 100 ezer tonna feletti áruforgalmat bonyolító parknak lehetőséget biztosítana a vasúti hálózatba való bekapcsolódásra.
Az elképzelések szerint az Adriai-tenger és az északi kikötők irányából érkező konténerizált szállítmányok négy munkanapon belül juthatnának el a magyarországi címzettekhez. A Duna áruszállítási részesedése 10 százalékra nőhet 2030-ra, a magyar lobogó alatt közlekedő hajók aránya elérheti a 25 százalékot, míg a légi áruszállítás volumene 80 százalékkal nőhet 2035-ig.
A Nemzeti Logisztikai Adatplatform egységes, valós idejű adatmegosztást biztosíthatna, ami lehetővé tenné a mesterséges intelligencián alapuló hálózat optimalizálást és a teljesen automatizált vámeljárásokat. A digitalizációval párhuzamosan a kiberbiztonság és az adatvédelem kötelező ismereteivel bővülnének a jövő logisztikai képzései.
Digitális kompetenciák és megvalósítás
A megfelelő szakembergárda biztosításához a koncepció egységes, gyakorlatorientált képzési rendszer létrehozására tesz javaslatot, amely az operatív dolgozóktól a felsővezetőkig minden szinten biztosítaná a korszerű, digitális kompetenciák megszerzését.
A Nemzeti Logisztikai Koncepció azzal számol, hogy 2030-ra 25 százalékkal nőhet a logisztikai képzésekben résztvevők száma. A koncepció javaslatot tesz az államilag támogatott tehergépjármű-vezetői képzések bevezetésére, és folyamatos elérhetővé tételére a közoktatásban.
A megvalósítással kapcsolatban több szakaszra tesznek javaslatot: 2026-ban a részletes stratégia és akciótervek kidolgozása, 2026-2027-ben a hangsúly a digitális alapok és zöld ösztönzők bevezetésén lenne, 2027 és 2030 között a fő fejlesztések a vasúti és intermodális infrastruktúrára, valamint a logisztikai parkok gazdaságilag megtérülő vasúti bekötési lehetőségeinek biztosítására összpontosítana.
A megvalósítást egy új, ágazatokat összekapcsoló Nemzeti Logisztikai Stratégiai Megvalósítási Platform segítheti, amely biztosítaná az átlátható döntéshozatalt és az EU-s források hatékony felhasználását.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
