Feladták korábbi összetevőik ártalmatlanságát hangsúlyozó kommunikációjukat a nagy élelmiszergyártók, és a fogyasztói elvárásoknak megfelelően inkább a természetes színezékek felé fordulnak. A vásárló érzelmi alapon dönt, hiszen a szín továbbra is fontos neki a választásban, de egyre szélesebb az a réteg, amely a mesterséges színezékeket elkerülni igyekszik. A változás mára már nem hóbort, hanem piaci trend, és a folyamat komolyságát jelzi, hogy olyan élelmiszeripari óriások döntöttek receptjeik átdolgozása mellett, mint a Hershey, a General Mills vagy a Campbell Soup.

Az egészségtudatos fogyasztók kifejezetten kerülik a mesterséges élelmiszer-színezékeket tartalmazó ételeket és italokat, és előnyben részesítik a természetes színezékkel érkező termékeket. Mindez mára olyannyira jellemző trend lett, hogy a természetes élelmiszer-színezékek piaca tavaly már 7,5 milliárd dollárt tett ki – írja a The Guardian Tribune. A lap hozzáteszi: a jelek szerint a természetes élelmiszer-színezékek piaca további nagyon nagymértékű bővülés előtt áll azután, hogy az élelmiszeripari terület 2016 óta 5,2 százalékos átlagos növekedést ért el éves szinten.

A jelenség hátterében a fogyasztói elvárások állnak, illetve az, hogy az új igényekre reagálva az élelmiszer-feldolgozók a mesterséges színezékeket egyre gyakrabban cserélik természetesre. Az egyre tudatosabb vásárlókkal ugyanis az az iparági szereplő, amely nem alkalmazkodik az elvárásokhoz, könnyen piacot veszíthet.

Mindez a természetes színezékek piacának ad óriási lökést, amely ezekben az években kirívó mértékben növekszik. Az, hogy a színes élelmiszereket ízletesebbnek és tartalmasabbnak tartjuk, azzal párosulva, hogy egyre inkább megnézzük az összetevők listáját, együttesen a természetes színezékek gyártóinak kedvez – teszi hozzá a lap.

Beszálltak a nagyok is

A trendnek már egészen komoly szereplői is vannak, amelyek nem mulasztanak el mindent közölni is az új anyagokról. A német Symrise Grouphoz tartozó Diana Food North America máris bemutatott egy sor biominősítésű, fenntartható forrásból származó színezéket, amelyet élelmiszerekben, illetve italokban lehet felhasználni. A Food Business News beszámol arról, hogy ezek között szerepel egyfajta kék szín (ezt a legnehezebb előállítani), amelyet a spirulina algából vonnak ki, valamint a céklából származó pirost is használnak. Citrom- és narancssárgát répából, kurkumából és annattóból állítanak elő. Az így gyártott színezékek biónak, GMO-mentesnek és fenntartható forrásból származónak minősülnek, amelyek kétségkívül hívószónak számítanak egy mind népesebb vásárlói kör számára. A színezékek ráadásul egészen változatos élelmiszerekben alkalmazhatók, italokban, tejtermékekben és egy sor más élelmiszertípusban.

A Diana Food lépése egyértelműen a cég átpozicionálásáról szól: ha a vásárlók természetes összetevőket akarnak, akkor ezt kell megadni nekik – állítja a cikk. A döntést minden bizonnyal statisztikai adatok is alátámasztották, hiszen a fogyasztók azt tartják „természetesnek”, amiben nincsenek mesterséges színezékek. Erre aztán a gyártók is reagálnak, és a korábbi laborszínezékeket természetes vagy annak tartott összetevőkkel igyekeznek helyettesíteni. A folyamat komolyságát jelzi, hogy olyan élelmiszeripari óriások döntöttek már a receptjeik átdolgozása mellett, mint a Hershey, a General Mills vagy a Campbell Soup – közölte a Food Dive című szakportál.

Aki fejleszt, piacot nyerhet

Egyes színeket persze nehezebb reprodukálni természetes összetevők használatával, mint másokat. Darwin Bratton, a Hershey kutatásért és fejlesztésért felelős alelnöke úgy nyilatkozott a témában a Food Dive-nak, hogy elsősorban a kék az a szín, amelyet nehéz reprodukálni. Ha az ilyen nehezen megoldható problémákat valaki sikeresen tud áthidalni, az jól járhat. Ha a természetes színezékekre koncentráló Diana Food például olcsón, nagy tömegben előállítható, iparilag jól használható és nem utolsósorban szép kéket tudna felmutatni tisztán természetes összetevők használatával, akkor komoly piacokat szerezhetne magának az átalakuló élelmiszeriparban. Ez ugyanis felkeltené a nagy étel- és italgyártók figyelmét is.

A színek összetevői változhatnak ugyan, de az biztosnak tűnik, hogy magukról a színezékekről nem fognak lemondani a gyártók. Közhely, hogy a fogyasztók először a szemükkel „kóstolják meg” a terméket. Korábbi felmérések igazolják, hogy az olyan színek, mint a narancssárga, a piros vagy a bíbor egyes árnyalatai éhségérzetet keltenek, és az ilyen színekről a vevők a magasabb tápértékre, a kiegyensúlyozott beltartalomra asszociálnak. Ráadásul a színek jó lehetőséget adnak a gyártóknak arra is, hogy megkülönböztessék magukat a versenytársaiktól.

Nem megalapozott a félelmük

Bár a fogyasztók teljesen másképp vélekednek, a szakemberek körében gyakran hangoztatott tény, hogy egy anyag ártalmassága, veszélyessége semmilyen mértékben nem függ attól, hogy az mesterséges-e vagy természetes. A legerősebb mérgeket éppen a természet produkálta, mint amilyen a sztrichnin vagy a nikotin. A világszerte egyre inkább jellemző fogyasztói tudatosság azonban nemcsak a dietetikusok által joggal javasolt szempontokra – például a cukor- és sófogyasztás mérséklésére vagy a rostbevitel növelésére – tér ki, hanem olyan vélelmezett és nem megalapozott dolgokra is, mint a mesterséges összetevők elkerülése.

A fogyasztók egyetértése:

Természetes élelmiszer az, amiben nincs mesterséges színezék: 79%
A termék színe szerepet játszik a vásárlásban (kellemes szín esetén inkább hajlandóak megvenni az élelmiszert): 90%
Többet fizetne a „természetes” élelmiszerekért (megkérdezett gyermeküket nevelő anyák körében): 88%
A mesterséges színezékek elkerüléséért átlagosan ennyivel fizetne többet: 47% - Forrás: GNT, Lycored