A webáruházi költekezés eddigi 30% feletti növekedési üteménél azért óvatosabban, kisebb megugrással számolva a webköltekezés értéke 2020-ban elérheti és túl is lépheti a 900 milliárd forintot. Ezzel 2010-2020 között hússzorosára ugrik a webáruházi költekezés. A családi jövedelmek továbbra is jelentős ütemben fognak emelkedni, a digitalizáció pedig megadja a további teches hátterét is.
2018-ban az uniós lakosság 60, míg a hazai lakosság 41%-a vásárolt magáncélból az interneten. A tagállamok közül Dánia (84%) és az Egyesült Királyság (83%) lakosai a legaktívabb internetes vásárlók. Magyarország a rangsor 21. helyén foglalt helyet Litvánia (43%) után és Portugália (37%) előtt (a statisztikusok nemrégiben tették közzé a 2018-as adatokat, és feltehetően lényeges elmozdulás nem volt azóta a kiemelt irányzatokban).
2018-ban az utolsó vásárlás időpontja szerint az éven belüli internetezők 52%-a vásárolt a felvételt megelőző egy éven belül online, arányuk 2017-hez képest 3,2, míg 2010-hez képest 24 százalékponttal emelkedett. 2018-ban az éven belüli vásárlók között a férfiak képviselték a magasabb, 53%-os részarányt. Az éven belüli online vásárlók 70%-a 3 hónapon belül rendelt az interneten. A gyakori vásárlók döntő hányada (45%) 1–2 alkalommal, további 37%-a 3–5 alkalommal rendelt a világhálón keresztül - írja az online kereskedelmi lap.
2018-ban a rendelt termékek típusa szerint a vásárlók a legnagyobb arányban (17%) ruházati és sportfelszereléseket, szórakoztató elektronikai (13%) és háztartási eszközöket (11%) rendeltek online.
2020-ra előre tekintve, hogy a webáruházi piac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben, élelmiszerekből, iparcikkekből) elérheti és túl is lépheti a 900 milliárd forintos határt.
A statisztika adatai azt mutatják, hogy a magyarországi háztartások 83%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. Az Európai Unió tagországaiban az internettel rendelkező háztartások aránya átlagosan 89%.
2018-ban a világháló eléréséhez mobiltelefont használók aránya 58, míg a hordozható számítógépeké 35% volt. Mindkét eszközcsoport esetében az átlagot jóval nagyobb arányban meghaladta a három legfiatalabb korosztály eszközhasználati aránya, különösen a 16–24 éveseké volt magas (86 és 49%).
2018-ban a gyakori internethasználatban jelentős, 15 százalékpontos területi különbség tapasztalható a legmagasabb és a legalacsonyabb aránnyal – Budapest (85%) és Dél-Alföld (70%) – rendelkező régiók között. 2018-ban a tényleges internetezők 90%-a napi rendszerességgel csatlakozott a világhálóra. Ezt jelentős mértékben meghaladja a 16–24 éves fiatalok és a 25–34 évesek aránya (98, illetve 96%), számukra az internet mindennapos használata gyakorlatilag már a napi rutin részévé vált.
