Amikor vásárolni megyünk, fő szempontjaink általában a szép áru és a jó ár. Körbejárjuk a piacot vagy az áruház élelmiszer részlegét, felmérjük a terepet, majd végül - sajnos elég ritkán- hunyorogva elolvassuk az összetételt és a lejárati időt. De mit is kell néznünk a címkén? A Bonafarm Henter Izabella, dietetikus szakértővel arra kereste a választ, hogy mire érdemes elsősorban figyelnünk a termékek csomagolásán.

Egy blogger petíciójára reagált a szendvicslánc.

Péknek állt egy napra Pokorny Lia, Rákóczi Feri és Szilágyi Áron! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) nagykövetei a magyarok kedvenc ételével, a kenyér és a péksütemények készítésével ismerkedtek. Előbbiből fejenként évi 73 kilót fogyasztunk el, utóbbiból 13 kilót, ami egy felnőtt esetében napi 20-25 dekát jelent. Nem mindegy azonban, hogy honnan és milyen minőségű pékáru kerül az asztalra.

Kétmilliárd forintos fejlesztést tervez idén a szekszárdi Tolnatej Zrt., amely sűrítő üzemének technológiai újítását követően évi 3000 tonna sótalanított savóport állít majd elő

Az elmúlt napokban több élelmiszerről derült ki, hogy a hatályos élelmiszerbiztonsági előírások alapján nem forgalmazhatók. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása néhány ismertté vált nagyobb élelmiszer-szennyezésről az elmúlt több mint 15 évben.

A kenyér mindennapi étkünk, mégis kevéssé figyelünk oda, hogy milyet vásárolunk. A Tudatos Vásárlók Egyesülete három ismert pékség kínálatát vizsgálta meg a termékek összetételének élettani hatása alapján, de értékelték a bolti kiszolgálást és információnyújtást is.

A magyar fogyasztók többsége (53 százaléka) jobban odafigyel az élelmiszerek csomagolásán az összetevőket és tápértéket feltüntető tájékoztatásra, mint korábban. Ugyanakkor azonban a megkérdezettek majdnem fele (48 százaléka) csak részben érti meg, amit olvas – tájékoztatta a Nielsen piackutató vállalat az Élelmiszer Online-t friss felmérésének eredményeiről, amit az élelmiszereken látható adatok és információk hatásáról végzett.