A tesztelők nem vették észre a PET és az üveg közötti különbséget.

Az unió legfelsőbb igazságszolgálati szerve szerint egy íz érzékelése egyénileg különböző lehet, és így a zamat nem jogosult szerzői jogi védelemre.

A Cornell Egyetem élelmiszertudósai a virtuális valóság (VR) technológiáját használták fel annak bemutatására, hogy mennyire befolyásolja az emberek ízlelését az őket körülvevő vizuális környezet.

Szingapúri tudósok egy olyan módszer kifejlesztésén dolgoznak, amelynek segítségével csupán egy pohár víz, LED-lámpák és egy elektromos impulzus felhasználásával a földi halandók kizárólag az internet virtuális terén keresztül (tehát nem ételfutárokkal) küldözgethetnek limonádét egymásnak.

Van, aki édesszájú, van, aki inkább a sós ízeket szereti. Az arányok teljesen megegyeznek Európában – derül ki a Coca-Cola megbízásából készült friss felmérésből*, amelyben tíz ország vett részt. Sokan kezdik a reggelt édességgel, de este kétszer annyian kívánják. Szívesen próbálunk ki újdonságokat, de ebben döntő szerepe van annak, hogy gasztroélményeinket megosszuk másokkal a közösségi oldalakon. Az európaiak 66%-a nem tudja, hogy hány alap íz van.

Az új tanévvel a menzareform is elindult: az egészségesebb ételek, a drasztikusan lecsökkentett só- és cukormennyiség vegyes fogadtatásra talált az érintettek körében. Sok gyerek nehezen barátkozik meg az új ízekkel, ezért inkább ott hagyják az ételeket, ami különösen a bölcsődés és óvodás korosztály esetében aggasztó, hiszen ők napközben az intézményben kapott étkezésekre vannak utalva. A szülők nagyon sokat tehetnek azért, hogy a gyerekek ne utasítsák el a reformételeket: az ízpreferenciánk nem a születésünkkor dől el, hanem az étkezési szokásaink alakítják folyamatosan. Már rövidtávon is eredményesek lehetünk, több zöldfűszer használatával például rövid idő alatt meg lehet szerettetni, el lehet fogadtatni a kevesebb sóval készült ételeket. A kisgyermekkorban kialakuló tudatos étkezés más szempontból is meghatározó szereppel bír: az élet első ezer napjában megvalósított táplálás és a rögzülő táplálkozási szokások nagy szerepet játszanak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás.