A vizsgálat keretében 50 virtuális valóság sisakot viselő ember háromszor egyazon kéksajtból származó mintát fogyasztott el. A fejfedők látszólag egy ún. érzékszervi bírálófülkébe, egy ligetben pihenő padra, illetve egy tehénistállóba repítették el a résztvevőket. A vizsgálati alanyok nem tudták, hogy a minták ugyanabból a sajtból származnak, és a pajtában a kéksajtot keserűbbnek érezték, mint a másik két helyszínen.
A fanyarsági teszt után a résztvevőknek a három minta „sósságáról” is véleményt kellett alkotnia, de itt nem rajzolódtak ki markáns különbségek.
A kísérlet eredményei összességében mégis azt mutatják, hogy a táplálkozás miliője visszahat az élelmiszerek zamatának érzékelésére.
A projektet nem csupán táplálkozástudományos megállapításai teszik kiemelkedő jelentőségűvé.
Egyben azt is megmutatta, hogy az élelmiszerek érzékszervi értékelése a virtuális valóság bevonásával az eddigi megoldásoknál könnyebben és olcsóbban kivitelezhető. Többek között például nincs szükség a „díszletek” folyamatos fizikai módosítgatására.
Egy szó, mint száz, a kutatás megerősítette, hogy a virtuális valóság technológiája felhasználható a hasonló vizsgálatok folyamán, mivel realisztikus környezetet biztosít a teszteléshez.

