Az átmeneti év agrárszabályai és az idei év kilátásai együtt adnak csak képet az idei várakozásokról. Minden vállalkozás döntéshozójának tisztában kell lennie az élelmiszer-gazdaságban azzal, hogy 2014 olyan év, amikor olyan döntések születnek, amelyek hosszú távon is életünk részévé válnak. Most kell összefogni, lobbizni azért, hogy kedvező szabályok, feltételek szülessenek. Elég, ha egy példát hozok. Az élelmiszeriparnak ígért 500 milliárdos fejlesztési forrás még nem készpénz, azért keményen meg kell küzdenünk.

Gitt rágás volt, KAP nincs

Az Európai Unió történetében először, az új pénzügyi-kifizetési ciklusban a Közösségi Agrárpolitika nem lép életbe. Pedig mennyi ideje rágták már e gittet a közösség minden fórumán. Addig-addig vitatkoztak, míg kicsúsztak az időből, és a működéshez szükséges jogszabályok nem születtek meg. Így ebben az évben az eddigi szabályok szerint, de jórészt az új források terhére kell működtetni az agrárpolitikát. Arról, hogy ez jó, avagy sem, beszéljenek a számok.

Bár az uniós költségvetésben 11 százalékkal csökken az agrárium kerete, a 28 tagállamból nagyobb szelet jut Magyarországnak. Részesedésünk 2,4 százalékról 3,2 százalékra emelkedik, ami javítani fogja a versenyképességünket. A magyar agrárgazdaság támogatására az idén 725 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 560 milliárd forint körüli összeg közvetlen európai uniós támogatás, a fennmaradó összeg a nemzeti költségvetésből származik. Az idén tehát 25 milliárd forinttal emelkedik az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege tavalyhoz képest. Ezenfelül mintegy 21 milliárd forinthoz jut az ágazat a gázolaj jövedéki adójának visszatérítéséből. Az elosztás elvei csak jövőre fognak megváltozni. Magyarországra 2020-ig 8,8 milliárd euró közvetlen támogatási forrás érkezik az Európai Uniótól, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap révén pedig 3,4 milliárd euró. A mostani átmeneti évben a közvetlen termelői támogatásokban továbbra is a területalapú dotáció a legjelentősebb, ez a magyar gazdálkodók számára 227 euró, vagyis 68 ezer forint hektáronként. Ez három euróval elmarad ugyan a tavalyitól, de ezt az árfolyamváltozás kompenzálja. Csak hogy el tudjuk helyezni: ez az összeg tavaly 230, jövőre 214 euró lesz. Ebben az esztendőben is folyósítják az egyes speciális ágazati támogatásokat, például a rizstermesztők és a tejtermelők számára, illetve a zöldség- és gyümölcs-, valamint a dohánytermesztés szerkezeti átalakítására, de ez 2014-ben le is zárul.

Nemzeti agrárpolitika, uniós finanszírozásban?

Az idei és az elkövetkező éveket is meghatározó helyzet, hogy a nemzeti kormányok mozgástere, döntési jogköre jelentősen kiszélesedik. Van, aki már egyenesen úgy fogalmaz (persze eltúlozva), hogy ez már nemzeti agrárpolitika, uniós finanszírozásban.

Már meg is született az ezt alátámasztó egyik stratégiai döntés. A magyar kormány úgy döntött, hogy az egyszerűsített területalapú támogatási (SAPS) rendszer 2021-ig marad, azaz a mostani tervezési periódus végig alkalmazható. Tehát a gazdák által jól ismert konstrukcióban, a jelenleg is működő SAPS rendszerben fogják a közvetlen támogatásokat megkapni. Ebből fakadóan tehát nincs referenciaév, az adott tárgyévben a termőföld tényleges használója kérelmezheti a területalapú támogatást. Nem beszélve arról, hogy az informatikai fejlesztések jelentős része is megspórolható. Ez nem jelenti azt, hogy a KAP kötelező elemei alól mentesülnénk. A zöldítés (ami azt jelenti, hogy a pénzek harminc százalékát a környezetvédelmi feltételek teljesítése esetén lehet igénybe venni) és a fiatal gazdák többlettámogatása is működni fog. Az már most látszik, hogy ez utóbbi keretét teljes egészében nem tudja kihasználni Magyarország, mert mindössze 9 ezer olyan gazdálkodó van, akit ez érint. A kormánydöntés értelmében a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási konstrukciójának alkalmazására is lehetőség nyílik 2015-től. Ez minimum 500, maximum 1250 euró lehet évente egy gazdálkodó számára, és az egy és hat hektár közötti gazdálkodókat érinti. A valós teljesítményeken nyugvó termeléshez kötött jogcímek révén a munkaintenzív, úgynevezett érzékeny ágazatok (például zöldség, gyümölcs, szarvasmarha) támogatására a jelenleginél nagyobb összeg lesz fordítható. Fontos változás, hogy mostantól nem kell brüsszeli engedély az előleg kifizetéséhez, arról a tagállamok saját hatáskörben döntenek. Ezek a kifizetések október közepétől indulhatnak.

A termeléstől elválasztott kérődző-szerkezetalakítási program 2014. évi kerete 43 millió euró, a termeléstől elválasztott zöldség-gyümölcs szerkezetátalakítási program 2014-es kerete 8 millió 650 ezer euró. Ugyanez a dohány területén 23,3 millió euró, a biztosítási díjtámogatás idei kerete pedig 7 millió 760 ezer euró. Az elkülönített támogatások közül cukorra 41 millió euró, zöldség-gyümölcsre 4,7 millió euró jut. Nemzeti forrásból 2014-ben állatjólléti támogatásként 49,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A de minimis (csekély összegű) keret a duplájára nőtt januártól: 15 ezer euró lett három évre vállalkozásonként.

A vidékfejlesztési források terén az egyik legfontosabb változás lesz, hogy az áfa támogathatóvá válik abban az esetben, ha a nemzeti adószabályok szerint nem igényelhető vissza. Az adott évre allokált forrásokat ezután nem kettő, hanem további három év alatt lehet felhasználni.

Ami az árak oldalán várható

A második pilléres támogatások közül már vannak hírek az idén megnyílókról. Ilyen a szaktanácsadás, a szakképzés, a fiatal erdők állománynevelése, a kedvezőtlen adottságú területek támogatása, a Natura 2000 gyep és erdő és még számos erdészeti támogatás.

Mindebből kitűnik, hogy 2014 a támogatások oldalán nem hoz jelentős változásokat. A mezőgazdasági termelők továbbra is számíthatnak azokra az egyáltalán nem jelentéktelen pénzáramokra, amelyeket már megszoktak.

De mi várható az árak oldalán? A terméskilátásokról még nem érdemes beszélni. Hiába jó a vetések és ültetvények állapota, oly sokat alszik még kint a termés, hogy felelőtlenség erről beszélni. Az árak csökkenő trendje, ami a szántóföldi növényeknél immár több mint egyéves tartós jelenség, továbbra is folytatódik. A világpiaci készletek hatalmas szintjei miatt még nem látszik a tendencia vége. Erre akkor lesz remény, ha valami miatt a többi befektetési területen súlyos hozamcsökkenések következnének be, és a pénzügyi befektetők ismét az agrárpiacok felé fordítanák tekintetüket. A mostani árszintek már szinte minden termény esetében jó beszállási pontokat nyújtanak. Már csak olyan impulzusok kellenek, negatív hírek, amelyeket meg lehet lovagolni. Láttunk már ilyet 2008-ban, 2010-ben és 2011-ben is. Figyeljünk tehát a rossz hírekre. Ha ezek elkezdenek sorjázni, és a „szakértők” egyre jobban kezdenek aggódni a terméskilátások miatt az egyes nagy termelőrégiókban, akkor hamarosan trendfordulóra számíthatunk.

Egyébiránt a hazai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari árak várhatóan csak igen csekély mértékben fognak ebben az évben változni. Az alacsony inflációs környezetben az agrárterméklánc minden elemében csökken a változás mértéke. Az eddig elérhető tavalyi adatok ezt jól alátámasztják: a mezőgazdasági árak nyolc százalék körüli mínuszban, az élelmiszer-ipari belföldi eladási árak négy százalék körüli pluszban, az élelmiszer fogyasztói árak 2,8 százalékos pluszban voltak. Ezek mindegyike jóval elmarad a korábbi évek árváltozási mértékétől. Ez stabilizálódó ármozgásokat jelent. A keresletben továbbra is az export oldalán várhatunk növekedést. Ezt a forint gyengülése is erősíteni fogja. Ebben az évben növekvő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kibocsátásra számítok. A belföldi élelmiszerpiac nem szűkül tovább, a kivitel lesz a növekedés motorja.

A verseny, amely az agrárium finanszírozásában érzékelhetően fokozódik, javuló hitelhez jutási feltételekben is jelentkezni fog. Ehhez a kamatok csökkenése is kedvező feltételeket teremt.