Pár nap és megszűnik a tejkvótarendszer
Nem veszélyforrást, hanem sokkal inkább lehetőséget jelent a magyar tejszektor számára, hogy április elsejétől megszűnik az uniós tejkvóta rendszer – olvasható az agrárszektor.hu honlapján. A hazai piaci szereplők helyzetét tovább javíthatja, hogy az új agrártámogatási rendszerben kiemelt pozíciót kapnak. Bár a nyerstej-kivitel mennyisége csökkenhet a korábbiakhoz képest, az ágazat exportja összességében perspektivikus lehet.
EIP: Partnerek kerestetnek
Új fogalmat kell megtanulnunk. Az Európai Innovációs Partnerség (EIP) az európai versenyképesség fokozására irányuló közösségi kezdeményezés. Megéri időben megismerni és felkészülni a fejlesztések támogatásának e formájára, módszerére, elemeire. A fejlesztés és az innováció elválaszthatatlan fogalmak. Ilyen irányú pályázati források elérésére az előző (2007-2013) pénzügyi-kifizetési ciklusban is volt lehetőség.
Lendületben a NAV
Hullámra fel! Eljött az idő, hogy az egész élelmiszerszektor összefogjon a piac tisztulása érdekében. Miért pont most, ha eddig olyan jól ment a széthúzás? Azért, mert az adóhatóság az utóbbi hónapokban határozottan nagyobb fordulatra kapcsolt.
Talpra magyar élelmiszeripar!
Talán soha nem kapott ekkora figyelmet Magyarországon az élelmiszeripar, mint napjainkban. A kormány az élelmiszer-feldolgozó ágazatot stratégiai ágazattá nyilvánította, és a vidékfejlesztési tárcánál is kiemelt stratégiai területként kezelik az iparágat, amely kétségtelenül az elmúlt évtizedek leggyengébb tagjává vált az élelmiszerláncban. A stratégia elkészült, korábbi sajtóhírek szerint különböző alapokból 500 milliárd forintot szánnának az ágazat fejlesztésére. A terv eredetileg január végén került volna a kormány elé, végül azonban a téma egyelőre lekerült a napirendről.
2014: Most kéne összefogni
Megszoktuk, hogy minden év elején kapkodnunk kell a fejünket a változások miatt. 2014 ebben is felülmúlja a korábbiakat, különösen az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedők számára. Nem elég az egyre érezhetőbb választási kampány, a közelgő uniós választások, a januárban életbe lépett adózási és egyéb új szabályok, a Közösségi Agrárpolitika különleges helyzete is figyelmet követel.
Hova vezet ez az e-útdíj?
Május végén pont került a megtett úttal arányos díjrendszert meghatározó törvényre. A július elseje után fizetendő díjat a 3,5 tonnánál nagyobb összes tömegű tehergépkocsik után kell megfizetni az autópályákon, autóutakon és a főutakon egyaránt.
Húsgyári capriccio
A húsiparunkban folyó eseményekkel kapcsolatban a legtöbben azt kérdezik, hogy általános vagy csak a három bajba került cégre jellemző a problémahalmaz. A magyarországi húsipar legfontosabb gondjai ugyanazon tőről fakadnak. Ha sorrendbe akarnánk állítani a legfontosabb, a szakágazat helyzetét befolyásoló tényezőket, első helyre mindenképpen a feketegazdaság kerülne.
Baromfi, te drága!
A kalandorok a baromfiszektort sem kímélték, de mára olyan szinten letisztult a mezőny, hogy meglehetősen erős életképességről beszélhetünk. A magyarországi baromfiszektor döntően hazai kézben maradt. Az integráltság eközben magas szintűvé vált. Az adottságokkal és a piaci igényekkel együtt ez jó konstelláció.
Kinek jó a gyenge forint?
Az alapösszefüggés világos. Mindenki örül a gyenge forintnak, aki nettó exportőr. Ez azt jelenti, hogy többet exportál, mint amilyen értékben importál a tevékenységéhez.
Keserű salátatörvény
Az idei ősz kemény terheket rótt az élelmiszeriparra, elég ha a chipsadót vagy az áfa-emelést említjük! Emellett új salátatörvény látszik körvonalazódni felügyeleti díj címen. A hónap témájaként az új adóteher értelmét kutatjuk.
Kihúzhat-e az élelmiszerexport a válságból?
Az élelmiszerek hosszú évszázadok óta meghatározó exportcikkeink. Az utóbbi évtizedben kissé háttérbe szorultak, de a válság, úgy tűnik, újra ráirányítja a figyelmet a bennük rejlő lehetőségre.
Áfa, az adó ász
Miközben a jövő évi költségvetés sarokszámainak közzétételekor egyértelművé vált, hogy nem bővül a kedvezményes (18%-os) forgalmi adókulcs alá tartozó termékek köre, és az alapkulcs 25-ről 27 százalékra emelkedik, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mint kitörési pont jelenik meg a kormányzati kommunikációban.
Ez nem frankó!
Az élelmiszeripar zsugorodása ellenére sem indokolt, hogy hitelaránya 2000 és 2011 között megfeleződött. Míg 2000-ben az összes hitelállomány 9,5, addig jelenleg alig 4,8 százaléka van az élelmiszeriparban. Ez romló hitelképességet, illetve a másik oldalról romló hitelezési hajlandóságot tükröz. Mindkettő igen kedvezőtlen jelenség.
Hozott-e a konyhára az EU-elnökség?
Egyéb lehetőség híján nem érdemes már arról vitatkozni, hogy az EU tagság jó-e Magyarországnak vagy sem. Az ezzel együtt járó soros elnökségi feladatokra ugyanez érvényes. Azt viszont érdemes és kell is értékelni, hogy az elmúlt fél év hozott-e a konyhára, vagy csak vitt, vagyis mit jelentett a magyar élelmiszer-gazdaság számára.
