Egyre nagyobb visszaélésekre derül fény. Egyre nagyobb fehéredő foltok kerülnek az élelmiszer-piaci térképre. Érzékelhetően nő a legális szereplők élettere. Most van itt az ideje, hogy maga az élelmiszerpiac vesse ki magából az oda nem való elemeket. Ezzel fel lehet gyorsítani a dominók dőlését. A legnagyobb problémáról beszélünk, amely immár évtizedes nagyságrendben terpeszkedik a piacra. A feketegazdaság elleni küzdelem nagyobb fordulatszámra kapcsolt, s nem szabad hagyni, hogy ez alábbhagyjon.

Közös érdek a „tisztulás”

Több tényező együttállása segít ugyanis abban, hogy végre fényt látunk az alagút végén. Egyik ilyen a kormányzat törekvései, a másik a gyenge forint, amely gátat vet az import elé, a harmadik a már említett nagyobb NAV-fordulatszám. De még sorolhatnám, hiszen a legális piaci szereplők egyre inkább kivéreztek, és egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy létérdeküket belássák, és segítsék a hatóságot a visszaélések felgöngyölítésében. Ha még inkább az események mögé próbálunk nézni, akkor esetleg az Európai Unió testületei felől érkező nyomással, alapvető költségvetési összefüggésekkel és a közelgő választások hatásaival is találkozhatunk. Mindezek tetejébe, mit ad isten, az Európai Bizottság is éppen most kezdi sürgetni az áfacsalások elleni szorosabb tagállami együttműködést. Persze ott is választások lesznek idén, kell a muníció. Tavaly szeptember az Európai Bizottság közzétett egy adatsort, amely szerint az áfacsalások miatt például 2011-ben az EU tagállamai összesen mintegy 193 milliárd euró (mintegy 59 100 milliárd forint) áfabevételtől estek el, ami GDP-jük körülbelül 1,5 százalékát teszi ki. Magyarországon Brüsszel szerint abban az évben az állam a GDP 3,7 százalékának megfelelő 3,7 milliárd euró (1133 milliárd forint) áfabevételtől esett el.

Hamarosan újabb nagy halak akadhatnak horogra

A legfrissebb, ma is tartó – s reményeim szerint akár tovább fokozódó – lebuktatási hullám tavaly októberben kezdődött a hazai élelmiszerpiacon. Immár milliárdos nagyságrendű visszaélések leleplezéséről hallunk, ami azt bizonyítja, hogy egyre nagyobb, szervezettebb áfacsaló szervezetek buknak le. Ennek már önmagában van dominóhatása. Arra számítok, hogy hamarosan még nagyobb halak, a szervezők közül is többnek csattan a kezén a bilincs. Ma már a kereskedők is érzik azt a nyomást, amely az irreálisan olcsó termékekkel kapcsolatban rájuk nehezül. Egyre jobban szeretnének együttműködni a hazai termelőkkel, feldolgozókkal. Az Auchan például január végén lépett be a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsba, amely eddig elsősorban a termelőket és a feldolgozókat képviselte. Ez is annak a hullámnak a része, amelyre most már mindenkinek fel kell ülnie, aki hosszú távon gondolkodik az élelmiszer-termékláncban való részvételről.

 Az adóbevételek elmaradása csak egy ok, a sok közül

Miért kell komolyan venni a jelenlegi helyzetet? Például azért, mert már érzékelhető a piacon, hogy a visszaélési lánc megszakadása révén tágul a legális piac. Jó példával szolgál a sertéshúspiac. A lebukott csoport helyét szinte azonnal el tudják foglalni azon igen kisszámú cég termékei, amelyek képesek ilyen mennyiségben szállítani, megfelelni a kereskedelmi láncok igényeinek. Közülük mára csak nagyon kevesen maradtak életben. A nagyfokú lemorzsolódásban kulcsszerepük volt a „hamiskártyásoknak”, hiszen az irreális árak miatt nagy számban mentek tönkre élelmiszer-ipari cégek. Az okozott károk tehát messze nem csak az adóbevételek közvetlen elmaradásában jelentkeztek. Ennél sokkal nagyobb rombolást végeztek az érintett termékpályák termelői, feldolgozói között. Munkahelyek ezrei, egzisztenciák tömegei, vállalkozások egész sora szárad a lelkükön.

A tej-, valamint a cukoriparban már jelenetős eredményeket ért el a NAV

A leginkább kézzelfogható példa az egymilliárd forintot is meghaladó áfahiányt felhalmozó tejpiacot romboló cégcsoporté. A tejipar évtizedes küzdelmet folytat a minden realitáson túlmutatóan olcsó import tartós tejekkel. Magam is elemzések tucatjaival bizonygattam, hogy az import legálisan nem lehet ilyen olcsó. Ezt a szálat végre elkezdték felgöngyölíteni, de ugyanezt kellene tenni a többi importtermék esetében is. A cukor nagy botrányt kavaró kamuszállításaihoz hasonló módszerek nyomán talán már nem olyan nehéz a feladat. Pláne, ha a legális szereplők végre segítenék a hatóságok munkáját konkrét gyanúkkal.

12 milliárdos visszaélést vizsgál az EU

Álljunk azért meg a cukornál egy kicsit! Hiszen itt más is lehet a mostani nagy piactisztítási eredmények motivációi között. 2013 novemberében a kormány élni akart azzal az augusztus óta létező lehetőséggel, hogy az EU-val gyors eljárásban jóváhagyassa a cukor fordított áfáját. Nos, ennek feltételei között csak egyet nem tudtunk teljesíteni. Ez pedig egy bizonyítottan nagy visszaélés. Ezért már december közepén megkaptuk az elutasítást, ami persze csak a gyorsított eljárásból zárt ki minket, a hosszadalmas, fél évnél is hosszabb procedúrában még működhet a dolog. Így kifogtak egy nagyhalat a zavaros vízből, s máris megvan az utolsó feltétel is. A 3,5 milliárd forintosra becsült kár önmagában is döbbenetes érték. A céghálózat felgöngyölítése még zajlik, az eddigi adatok szerint a láncban részt vevő társaságok összesen több mint 50 ezer tonna kristálycukrot és 3 millió liter étolajat hoztak be az országba, amelynek értéke több mint 12 milliárd forint.

Az összehangolt munka hozhat eredményt

Egy másik, a háttérfolyamatokra utaló tényezőt a már említett frisshús-piacot érintő botrány kapcsán érdemes átgondolni. Jól tudjuk, hogy a húsiparba igen jelentős adófizetői pénzek kerültek annak érdekében, hogy nagy cégek talpon tudjanak maradni, munkahelyeket tudjanak megőrizni. Nos, e cégek helyzetét jórészt okozta és létét veszélyezteti a feketegazdaság. A sertésstratégia, a hozzá kapcsolódó intézkedések, fejlesztési források, a forgalmi adó csökkentése csak úgy lehet hatásos, ha a feketegazdaság ellen erősebb fellépések történnek. Véleményem szerint éppen ennek lehetünk tanúi. Ez pedig a sertésszektor problémáinak komplex megközelítésére utal. Az áfa csökkentésével kapcsolatban régóta hangoztatjuk e lap hasábjain is, hogy nem egyedi lépésekre, hanem összehangolt intézkedéssorozatra van szükség a sikerhez. No, erre a hullámra kell rásegítenie, erősítenie a szakmának is.