Japán tudósok nemrég 1000 egészséges férfi és nő egészségét, valamint étkezési szokásait vizsgáló kísérletezgetésbe fogtak. 2008-ban megkérdezték a résztvevőket, hogy gyorsan, lassan vagy normális ütemben esznek-e. 5 év elteltével aztán a kutatók ellenőrizték, hogy az alanyok hány százalékánál fejlődtek ki olyan, táplálkozással összefüggő betegségek, amelyek együttes fennállása esetén metabolikus szindrómát véleményeznek.

 Az eredmények:

• A gyors evők 11,6 százalékánál tapasztalták a metabolikus szindróma kialakulását.
• A normális fogyasztók esetében 6,5 százalék volt az arány.
• A lassú evőknél csak 2,3 százalékos volt a betegség kifejlődésének a veszélye.
• A gyors evők a két másik csapatnál több súlyfelesleget szedtek fel magukra. magasabb volt a vércukruk, és a derékbőségük is túlnőtte a többiekét.

Megállapításaikat az American Heart Association közelmúltbeli konferenciáján hozták nyilvánosságra a tudósok. Hogy milyen gyakorlati lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy lassabban együnk?

• Falatozzunk társaságban.
• Ne együnk íróasztalnál a komputer előtt.
• Nyelés előtt teljesen rágjuk szét az ételt.
• Együnk nehezebben megrágható ételeket (tehát nem feldolgozott termékeket).
• Vágjuk kicsiny darabokra a táplálékot.
• Helyezzük le a villát minden harapás előtt (után).

A WHO szerint a következő időszakban Európában az elhízás mértéke jelentős növekedésnek indulhat. A leírtak értelmében talán rohanó világunk egyre feszítettebb tempója is hajtóereje lehet a folyamatnak.