A lakossági fogyasztás állíthatja növekedési pályára a magyar gazdaságot az MBH szerint
„A kiskereskedelem lehet az idei gazdasági növekedés egyik támasza”, hangzott el a Magyar Bankholding (MBH) Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának harmadik eseményén. A kiskereskedelmi trendekről szóló, szűkkörű sajtóbeszélgetésen – amelyre a Store Insider is meghívást kapott – a bank vezető szakemberei optimista jövőképet festettek. Az elmúlt évek inflációs pergőtüze után valóban ilyen hamar helyreállhat a fogyasztói bizalom?
A kiskereskedelem egyike azoknak a területeknek, amelyeken keresztül a lakosság leginkább érzékeli a gazdaság uralkodó trendjeit, így az ágazat állapota mind a fogyasztók, mind a gazdaság és az állam szempontjából kulcsfontosságú. Ebben vélhetően teljes egyetértés mutatkozott a résztvevők között az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának kiskereskedelmi trendekről szóló keddi sajtóbeszélgetésén.
A Scruton V.P. konzervatív közösségi tér pazar kulisszái között Árokszállási Zoltán MBH Elemzési Centrum igazgató, Báthori Bence MBH Elemzési Centrum ágazati elemző, Héjja Csaba MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemző, Rózsa Richárd MBH Bank daily banking üzletfejlesztési vezető és Zátonyi János MBH Bank fizetési innovációért felelős vezető (a képen balról jobbra) osztották meg a Bankholding várakozásait a sajtó képviselőivel.
A mögöttünk álló évek inflációval terhelt időszaka alatt jelentősen megrendült a fogyasztói bizalom, ami a forgalmat is negatívan érintette, ám ez a trend mára megfordult, s a jelek szerint az idei gazdasági növekedés egyik legfontosabb támasza épp a lakossági fogyasztás lesz. Így foglalható össze röviden az MBH elemzőinek várakozása az idei év második felére.
A hazai kiskereskedelem alakulása és trendjei
Nehéz éveken van túl a hazai kiskereskedelem, hiszen a forgalmi adatok a 2022-es csúcs óta folyamatos, hosszan elhúzódó mélyrepülést mutatnak. Olyannyira, hogy 2023-ban az Európai Unió tagállamai közül a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben.
forrás: MBH Bank
A kelet-közép-európai térség több országában megfigyelhető visszaesés mértéke (l.m.f.) rendkívül eltérő volt – Romániában és Bulgáriában például növekedést realizáltak. A visszaesés Magyarországon kiemelkedően elmélyült, ami többek között a fogyasztói bizalmi index éles esésében is megmutatkozott. Az árak emelkedésére a lakosság a fogyasztás szerkezetének és mértékének visszafogásával reagált.
„Az áremelkedés üteme a tavalyi második félévben kezdett érdemben lelassulni, ugyanakkor a nettó reálbérek már a 2023-as év nyarának végétől dinamikus emelkedésnek indultak, így számítani lehetett arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás legkésőbb 2024-ben visszatér az emelkedő pályára.” – jelentette ki Árokszállási Zoltán.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint a reálbérek „idén már havi több mint 10 százalékkal emelkedhetnek” (sic), és a fogyasztói bizalom javulása „egyértelműen érzékelhető, úgyhogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy az idei gazdasági növekedés egyik fő támasza a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése lesz.”
Nincs hatása a kötelező akciózás kivezetésének?
Árokszállási Zoltán újságírói kérdésre elmondta, az Eurostat közelmúltban publikált statisztikái ellenére – amelyek szerint az egy főre jutó tényleges fogyasztás Magyarországon nem éri el az EU átlag 70%-át, ezzel Bulgária mögé szorulva a magyar fogyasztók utolsó helyre csúsztak az EU fogyasztási rangsorában – a fent említett reálbérnövekedés és a hazai hitelezési mutatók a fogyasztás fellendülésére engednek következtetni meglátásuk szerint.
Az MBH elemzői szintén újságírói kérdésre kijelentették, az élelmiszerek kötelező akciózásának frissen bejelentett eltörlése „nem lesz jelentős hatással a fogyasztásra” és nem várható érdemi áremelkedés, ha a fogyasztói kosarak egészét vesszük.
A kiskereskedelem alágait vizsgálva elhangzott, hogy a gépjármű-üzemanyag kereskedelem – amelyet az árstop korábban mesterséges túlkeresletbe hajtott és amelynek kivezetéséhez kötődő bázishatás megszűnését követően – tavaly év vége óta emelkedő pályát mutat. A nem-élelmiszer jellegű kiskereskedelmi fogyasztás nagyjából negyedéves csúszással követte az üzemanyag és az élelmiszer kategóriákat a pozitív előjelű volumenváltozásban.
„A legutóbbi adatokból az látszik, hogy két és fél éve most először mutatta a nem-élelmiszer kategória a legnagyobb éves növekedést a három kategória közül, ráadásul havi alapon is bővülés látható (+1,1%).– így Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.
Valóban drága az élelmiszer Magyarországon?
Az MBH Bank piacvezető az agrárgazdaság és az élelmiszeripar finanszírozásában, így a kiskereskedelem makrogazdasági értékelése után a sajtóbeszélgetésen külön is fókuszba került az élelmiszeripar helyzete. Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője többek között azokra a sajtóban gyakran megfogalmazott kérdésekre reagált, hogy miért drágábbak az élelmiszerek Magyarországon, mint külföldön, és milyen okok állnak az esetleges eltérések mögött.
„Kétségtelen, hogy lehet tapasztalni különbséget a hazai és a külföldi piacokon elérhető élelmiszerek árai között, de fontos látni, hogy ez a jelenség mindig ideiglenes és egy-egy konkrét terméknél alakul ki - vallja az MBH szakértője. "A háttérben jellemzően az áll, hogy egy-egy élelmiszer nagyipari előállítására specializálódott országokban időnként túltermelés alakul ki, és ilyenkor dömpingáron elárasztják a termékkel az árakra érzékenyebb piacokat.” - mondtaHéjja Csaba. Felhívta a figyelmet a más országokkal való összehasonlítások veszélyeire is.
„A magyar gazdaság adottságai méretgazdasági okokból nem teszik lehetővé, hogy a dömpingáruval versenyezzünk, de nem is ez az optimális út számunkra.” Mint mondta, a gyakran hivatkozott Lengyelország élelmiszeriparának szerkezete például eltér a magyarétól, a lemaradásunk inkább a kisvállalkozások terén érzékelhető. „Tudok mondani olyan magyar italgyártót, vagy húsüzemet, ami európai szinten, de akár világviszonylatban is megállja a helyét.” – tette hozzá az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
Hogyan lesz gyorsabb és kényelmesebb a vásárlás?
A kiskereskedelemben tapasztalt fogyasztói élmény szempontjából meghatározó szempont, hogy a különböző üzletekben, kereskedelmi egységekben mennyire elterjedt az elektronikus fizetés lehetősége. Napjainkban ezek közül egyértelműen a bankkártya számít a legnépszerűbb eszköznek; jelenleg több mint 10 millió darab van forgalomban, s ebből mintegy 2,5 millió darabot, azaz az aktívan használt kártyák 34%-át mobiltárcákba is regisztrálták.
„A belföldi bankkártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekedett az elmúlt öt évben. A tranzakciók számában mért 2021-es és 2022-es 20% feletti növekedést 2023-ban egy szerényebb, 11,91%-os növekedés követte, a tranzakciók értékében azonban ugyanebben az évben 19,67%-os növekedés mutatkozott.” – mutatott rá Rózsa Richárd, az MBH Bank Daily Banking Üzletfejlesztési vezetője.
Az elektronikus fizetési technológiák jövője
Az elektronikus fizetés jelentősége a piaci szabályozók törekvéseinek megfelelően, a közeljövőben folyamatosan növekedni fog – a Magyar Nemzeti Bank például 2030-as pénzforgalmi stratégiájának céljaként a fizetési folyamatok digitalizálását és a készpénzforgalom visszaszorítását jelölte meg. A stratégia értelmében 2030-ra a hazai gazdaságban a jelenlegi 30%-ról 66%-ra kell emelkednie az elektronikus tranzakciók arányának.
„A napjainkban is ismert és sokak által használt megoldások mellett a közeljövőben két új technológia is a mindennapjaink részévé válik majd: A kiskereskedelmi cégek szempontjából fontos újítás a Buy Now Pay Later (BNPL) technológia, mely lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását” – mutatta be a kiskereskedelmi üzletmenetet nagymértékben megújító, küszöbön álló megoldásokat Zátonyi János, az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője. „A másik fontos innováció az MNB által bevezetett Qvik technológia, mely akár egy QR-kód beolvasásával lehetővé teszi az egyszerű, ingyenes elektronikus fizetést”
MBH (Magyar Bankholding) Bank Nyrt.
Az MBH Bank hazánk egyik vezető hitelintézete, mely a legtöbb bankfiókkal rendelkezik Magyarországon, közel két és fél millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Összesített mérlegfőösszege megközelíti a 11 785 milliárd forintot. A banknál elhelyezett betétállomány több mint 7 588 milliárd forintot tesz ki, míg a bruttó hitelállomány meghaladja az 5 643 milliárd forintot.
A banknak számos szegmensben meghatározó a piaci pozíciója, többek között a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágban, továbbá széles körű pénz- és tőkepiaci, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységet végez.
