Apró étrendi szokások – például egy kis adag chips vagy egy pohár cukros üdítő elfogyasztása naponta – hosszú évek alatt jelentős többletsúlyhoz vezethetnek – állapították meg tanulmányukban amerikai kutatók.

A Magyar Márkaszövetség élesen ellenzi a népegészségügyi termékadó bevezetését, mert az annak bevezetésével elérendő esetleges egészségpolitikai vagy állami költségvetési hasznok nem állnak arányban a hazai fogyasztókat és vállalkozásokat sújtó újabb terhek negatív nemzetgazdasági hatásaival.

Úgy tűnik, hogy a hamburgeradóként elhíresült egészségügyi termékdíj-szabályozás munkaanyaga a kiszivárogtatáson túl még nem jutott messzire szakpolitikai körökben.

A Világgazdaság úgy tudja, eltérő mértékű népegészségügyi termékdíjat vetne ki a kormány a töményen sózott és cukrozott élelmiszerekre és italokra és a korábbi elgondolásokhoz képest szűkült a megadóztatásra javasolt terméklista, amelyre egyelőre nem kerültek fel a hamburgerek, a készételek és az alkoholféleségek.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) alapjaiban elhibázottnak és a magyar gazdaság érdekeivel ellentétesnek tartja az egészségügyi kormányzat által ismertetett népegészségügyi termékdí j– azaz az élelmiszeripari különadó, más néven hamburgeradó – bevezetésének koncepcióját.

Ismertebb nevén a hamburgeradó. A kormány ugyanis elfogadta az egészségügy újraélesztését célzó Semmelweis Tervet, amelyben az orvosok bérét is rendezni kívánják. Például a hamburgeradóból - írja a napi.hu.

A gyermekkori elhízást megelőzendő az amerikai kormány hamarosan betiltja a speciálisan a gyermek célközönségnek szánt egészségtelen ételek reklámozását.