Császár László
Becsült olvasási idő: 3 perc
Áfacsökkentés élesen követett árakkal

Interjú Czerván Györggyel, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkárával, a sertéshús áfájának csökkentéséről.


Élelmiszer: Milyenek a sertéshús áfájának csökkentésével kapcsolatban az első tapasztalatok?

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára: Nagyon fontos ebben a kérdésben az együttműködés a kiskereskedelmi láncokkal. A kormányzatnak nem titkolt célja volt, hogy a mostani áfacsökkentés teljes egészében jelenjen meg a fogyasztói árakban. Mindez hozzávetőlegesen 17-20% fogyasztói árcsökkenést jelent. Előzetesen és később folyamatosan egyeztettünk a kereskedelmi láncokkal, mindenki partner volt abban, hogy ne „nyelje le” senki ezt a kedvezményt, ténylegesen jusson el a fogyasztókhoz. Nagyjából 25 milliárd forint, ami az intézkedésnek köszönhetően a fogyasztók zsebében marad. Az első hetek után a tapasztalatok kedvezőek, de ez még nem mérvadó, körülbelül fél év után látunk majd tisztán, és ha ez így marad, akkor beszélhetünk arról, hogy más alapvető élelmiszereknél is hasonló döntést hozzon a kormány.

Egyre több ágazat fogalmazza meg hasonló igényeit…

Ez az igény nem új, talán most jobban foglalkozik vele a sajtó, mert ez most „forró téma”. 2010 óta vagyok államtitkár, és ezek a kezdeményezések azóta folyamatosan érkeztek az ágazatoktól, hiszen bizonyos területeken a feketegazdaság aránya rendkívül jelentős, estenként eléri a 30-40%-ot, és ezt az érintettek elsősorban a magas áfakulccsal magyarázzák. Úgy gondolom, a hasonló kedvezmények bevezetéséről felelős döntést akkor lehet hozni, ha már látjuk, hogy a sertéshúsoknál hogyan működött a dolog. Ehhez pedig elemzések kellenek, adatok az adóhivataltól, a fogyasztásról, az árakról. Jogos igények fogalmazódnak meg számos területről, a baromfisoktól egészen a tej- és tejtermék ágazatig. Tudni kell, hogy a kormány adófilozófiájában a forgalmi típusú adókon van a hangsúly, tehát ez a mostani döntés „kakukktujás”. Annak, hogy ezt meg tudtuk lépni, nagyon örülünk, de elsősorban az élőmunka terheit szeretnénk csökkenteni. A személyi jövedelemadó, a munkabért terhelő egyéb járulékok csökkentése is nagyon jelentős pénzmennyiséget hagy a lakosságnál. Lépésről-lépésre haladunk előre, én nagyon bízom benne, hogy előbb-utóbb a többi ágazat is részesülhet ebben a kedvezményben. Ehhez természetesen az is kell, hogy a növekvő magyar gazdaság az ehhez szükséges forrásokat elő tudja teremteni. A költségvetési hiány már évek óta 3% alatt van, és az is nagyon fontos dolog, hogy kikerültünk az úgynevezett túlzottdeficit eljárásból, aminek olyan következményei lehettek volna, hogy bizonyos EU-s forrásoktól – amiket egyébként kiharcolt az ország – a büntetés miatt elestünk volna. Most nincs ilyen veszély, de ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, kellenek a kedvező, fogyasztókat érintő tapasztalatok, az ágazatok fehéredése, és nem utolsósorban a gazdaság további dinamikus növekedése, amely megteremti ehhez a forrásokat. Egyértelmű, hogy egy ilyen áfacsökkentés gyakorlatilag azonnal az adóbevétel visszaesésével jár, és hogy a fehéredés és a fogyasztás növekedése mennyit kompenzál ebből, arról ahány szakértő van, annyifélét mond. Akkor látjuk mindezt, ha egy bizonyos időszakon túl vagyunk, és a pontos számok már a rendelkezésünkre állnak. Én optimista vagyok…

Jelenleg a kormányzat „élesen követi”, hogy a kereskedők érvényesítik-e áraikban a sertéshús áfájának csökkentését. Fenntartható-e ez a figyelem, hogyan kívánják, illetve tudják a jövőben ellenőrizni, hogy az áfacsökkentés valóban a fogyasztóknál csapódik-e le?

Igen, ez a figyelem fenntartható. Azt nem tudjuk diktálni a kiskereskedelmi láncoknak, hogy milyen fogyasztói áron értékesítsék az adott terméket, de célunk elérése érdekében megállapodást kötöttünk az érintettekkel arról, hogy a kedvező döntés eredményét nem nyelheti le senki, ennek egyértelműen a fogyasztónál kell megjelennie. Monitoring vizsgálatokat végzünk folyamatosan különböző háttérintézetekkel, szervezetekkel, gondolok itt például az Agrárgazdasági Kutató Intézetre, a Nemzeti Agrár Kamarára, a fogyasztói szervezetekre. Rajta vagyunk a dolgon, de szerencsére elmondhatom, minden résztvevő partner volt, hogy ezek a szándékaink érvényesüljenek.


Apropó, Agrárgazdasági Kutató Intézet… A napokban felröppent a hír, hogy a kormányzat 73 intézmény szüntetne meg, köztük az Agrárgazdasági Kutató Intézetet, a Nemzeti Agrárkutató Központot és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot…

Semmilyen kormányzati döntés nem született még erről, a kormány még csak nem is tárgyalta ezt a kérdést. Én úgy gondolom, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézetre, ami Európában is szinte egyedülálló, nagy szükség van, úgyhogy remélem, kedvező döntés születik majd. Várjuk meg, amíg a kormány tárgyalja ezeket a kérdéseket.

Miként történt, hogy nem minden sertésből készült termék áfája lett alacsonyabb? Például a belsőség…

Ez az NGM, az adóhivatal kompetenciája, a vámtarifa számok alapján dőlt el, hogy mire terjedjen ki az áfacsökkentés, és mire ne. Én személy szerint jobban örültem volna, ha valamennyi sertés termékben megjelenik ez a kedvező hatás, de nyilván vannak költségvetési korlátok meg egyéb szempontok, amik szerepet játszottak.