Tengeri moszatokkal végzett kutatások már korábban bebizonyították, hogy a szárazföldi növényekkel szemben a moszatok üzemanyagforrásként számos előnnyel rendelkeznek, mivel nagy mennyiségben nőnek, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől valamint kiemelkedően magas a szénhidráttartalmuk (szárazanyag-tartalmuk mintegy 60 százalékban szénhidrátokból áll). Amerikai kutatók erre alapozva tavaly rájöttek arra, hogy az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja képes a tengeri hínár szénhidrátjának akár 80 százalékát is etanollá alakítani, ami azért jelentős felfedezés, mert számítások alapján ezzel a módszerrel évente egy hektárnyi területről akár 19000 liter üzemanyagot is elő lehetne állítani.

25 milliárd gallon plusz üzemanyag 

A Pacific Northwest National Laboratory kutatóintézet szerint az USA elegendő vízterülettel rendelkezik ahhoz, hogy évente mintegy 25 milliárd gallon (egy amerikai gallon 3.78 liter) moszatalapú üzemanyagot előállítson. Megítélésük alapján hínártenyésztésre az átlagnál melegebb hőmérsékletű, az alacsony párolgású valamint a kiterjedt vízfelületű délkeleti és mexikói-öbölbeli partvidékek a legalkalmasabbak, ahol bőségesen rendelkezésre állnak az üzemanyag-feldolgozó üzemek is.

Tizenévesek is kutatják

Az Environmental Science and Technology című szaklapban közzétett cikkben a Pacific Northwest National Laboratory megemlítette, hogy a terület fejlesztését egyre többen tartják szem előtt. Az Exxon-Mobil cég négy évvel korában már indított egy 600 millió dolláros kutatási programot az algák hasznosítására, de a tehetségkutatókon is népszerű témaként jelenik meg. Mindezt jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban idén egy tizenéves lett a tehetségkutató verseny győztese, aki olyan tengeri moszat termesztésén dolgozik, amelyből a szokásosnál jóval több üzemanyagot tudnának előállítani.