A kékgalléros munkavállalók megtartása folyamatosan új megoldásokat igényel. Bár tömeges méretekben nem jellemző, egyre több cégnél merül fel az évközi béremelés és a négynapos munkahét gondolata is, miközben a bumeránghatást is érdemes figyelembe venniük a munkáltatóknak. Többek között ez derül ki a Jófogás közelmúltban végzett piackutatási eredményeiből.
A kérdéskör kapcsán Draskovits Tímea, a Jófogás apróhirdetési és ügyfélkapcsolati vezetője segített jobban megérteni a kékgallérosok foglalkoztatására jellemző jelenségek, toborzási trendek megértését.
A Jófogás online mintavételen alapuló, idén július–augusztusban lezajló nem reprezentatív munkaerőpiaci kutatásában több mint 500 kékgalléros munkavállaló és több mint 90 kékgalléros munkáltató vett részt. A kutatás eredményeiből általában elmondható és tisztán látható, hogy a rendkívül kedvezőtlen, a munkavállalók életminőségét is negatívan érintő gazdasági tényezők felgyorsították az eddig egyáltalán nem vagy kevésbé preferált évközi béremeléssel kapcsolatos párbeszédeket is.
Évközi béremelések
„A munkaerő megtartásával kapcsolatban előremutató eredménynek tekinthető, hogy a kutatásunkban részt vevő munkáltatók 27%-ánál már életbe léptek évközi béremelések. Ezek mértéke az esetek felében 8-11%-os, megközelítőleg ötödében pedig 4-7% közötti, és jellemzően inkább a 200 főnél kisebb létszámú cégekre jellemző. A kékgalléros munkáltatók 24%-a azonban biztosan nem tervez béremelést, további 35% pedig még nem hozott döntést. Ez leginkább a banki/biztosítási, a nagykereskedelmi és biztonságtechnikai/telekommunikációs szektorokra jellemző” – hangsúlyozta az általános tapasztalatokat Draskovits Tímea, a Jófogás apróhirdetési és ügyfélkapcsolati vezetője.
4 napos munkahét: hogyan vélekednek erről?
A mindennapos megélhetési válság miatt értelemszerűen növekvő bérigények és a vállalatok számára is emelkedő rezsi- és üzemeltetési költségek miatt foglalkoztatotti és foglalkoztatói oldalon is alternatíva lehet a 4 napos munkahét bevezetése is. A kutatásban részt vevő munkavállalók több mint kétharmada ezt jó megoldásnak tartja, amennyiben nem csökken a fizetésük (leginkább a szolgáltatási és az FMCG-szektorokban). A kékgalléros munkáltatók szemszögéből nézve azonban érthetően sokkal nagyobb hívást jelenthet a négynapos munkahét bevezetése: csupán a válaszadók 10%-a vette komolyan fontolóra ezt a megoldást, míg 25%-uk még alapvetően nem zárkózott el a gondolatkörtől.
Béren innen, béren túl
Arra a kérdésre, hogy akkor vajon milyen egyéb hatékony megtartó eszközök bírhatják maradásra a kékgalléros munkaerőt, a szakember többféle alternatívában is lát fantáziát. „Mivel a bér azért mégiscsak nagy vonzerő, és fontos része a munkavállalói elkötelezettség kialakításának, munkáltatói oldalról érdemes elgondolkodni a vállalatnál töltött idővel tervezhetően növekvő bérezésről, teljesítménybónuszról, plusz fizetett szabadnapokról. Ezenfelül sok esetben a béren kívüli motivációs elemek is jól működnek. Bár banálisnak hangzik, a hosszú távú megtartást segítő ösztönzők közül a legfontosabb és sokak által kiemelt szempontok, hogy megbecsültnek érzik magukat, kiszámíthatóságot éreznek a munkahelyen és rugalmasságot, illetve a családias környezet.” – tudtuk meg a szakembertől.
A bumeránghatás a válaszadó kékgallérosok 32%-nál már bejött
Van azonban egy másik módja is szakképzett munkaerő biztosításának, mégpedig a hazai munkaerőpiacon nagyon is létező jelenség, a bumeránghatás kihasználása. „Kutatásunk eredményei alapján a munkáltatók 43%-ának a bumeránghatás kezelésére és ösztönzésére sincs kialakult stratégiájuk, pedig a munkavállalók egyharmada –32%-a – tért már vissza korábbi munkáltatójához: 53%-uk ráadásul fél-egy éven belül. A munkáltatók 33%-a viszont pozitívan áll ehhez a kérdéshez, 13% pedig kifejezetten elutasító a témában. Pedig ebben komoly potenciál lehet, különös tekintettel arra, hogy a válaszadók túlnyomó része szakmán és megyén belül szokott munkahelyet váltani” – tette hozzá Draskovits Tímea.
A témáról bővebben és arról, hogy mitől függ a kékgalléros toborzás hatékonysága, a Store Insider októberi lapszámában olvashatnak.
