Röviden összegezné a hazai húságazat jellemző gondjait?

A magyar húsipar az utóbbi időkben valóban nagyon nehéz helyzetbe került, amit az ágazat egyes cégeinek – a Zalahús, Falcotrade, Carnex-csoport stb. –, működésképtelenné válása vagy éppen csődje is bizonyít. A hazai sertésállomány, illetve éves sertésvágás a fénykor 8–10 milliós értékéhez képest mára 4 millió alá csökkent, ennek tükrében végül is szükségszerűnek tűnik a húsipari kapacitások csökkentése. Jelenleg azonban nemcsak erről van szó, hiszen az egész ágazat vergődik. A legálisan működő cégeknek méretgazdaságossági, hatékonysági előnyökkel sem kiegyenlíthető hátrányt jelent a fekete- vagy szürkegazdaság tevékenysége. A napvilágra kerülő esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, a mintegy 300 milliárdos éves forgalmú legális hazai húspiac mellett a feketegazdaság forgalma megközelítheti a 100 milliárdot is. A tavalyi áfaemelés nemcsak a húsipari termékek fogyasztói árának emiatti emelkedése következtében volt hátrányos az ágazatnak, hanem még nagyobb előnyt biztosított az illegális piaci szereplőknek. Az agonizáló vállalkozások „minden mindegy” alapon történő működése és árletörő piacpolitikája is nehezíti a hosszabb távra tervező, életképes cégek működését. Az importdömping is egyre nagyobb problémát jelent az ágazatnak. Az eltérő szabályozási környezet miatt a hazai húsipari cégek versenyhátrányban vannak például a szlovák vagy lengyel vállalkozásokkal szemben. A hazai előírások ugyanis sok esetben szigorúbbak, mint az említett országokban.

Hogyan befolyásolta mindez az önök cégének forgalmát?

A tavaly november végén egyesült PICK és Délhús adatai nehezen vethetők össze a korábbi időszakkal, hiszen az egyesült cég nem egyszerűen a két korábbi vállalkozás „összeadása”; a gyártások összevonása mellett racionalizálásokra is sor került. Egyes gazdaságtalan termékek, termékcsoportok gyártását leállítottuk, másokat továbbfejlesztünk. Az idei I–VII. havi árbevételünk 32,5 milliárd forint, ennek ötödrésze exportból származik. Készítményexportunkból az EU-tagországok 85 százalékos arányt képviselnek. A húsoknál viszont az árualap hiányából adódóan piaci pozíciókat veszítettünk Európán belül és kívül egyaránt. Távol-Keletre az év első részében állat-egészségügyiproblémák miatt a magyar húsipar nem tudott árut szállítani, ezt követően az alacsony árak miatt nem voltunk versenyképesek.

A piac sajátos helyzetét figyelembe véve az újdonságok bevezetésére vagy a már meglévő tradicionális márkák erősítésére helyezik a hangsúlyt?

A kettőt együtt lehet és kell kezelni. Új termékekre, új csomagolási formákra vagy megújított designra szükség van, a fogyasztó figyelmének felkeltése, ébren tartása érdekében. Az elmúlt hónapokban jelentünk meg például a gyermekek részére kifejlesztett Scooby-Doo termékcsaládunkkal, illetve újdonságok a mangalica húskészítményeink is. Nagy hiba lenne ugyanakkor, ha nem fordítanánk megfelelő figyelmet és marketing-erőforrásokat a hagyományos termékeinkre, gondolok itt elsősorban vezértermékünkre, a PICK téliszalámira. Itthon például február– márciusban tévés reklámkampánnyal népszerűsítettük, Németországban – a szalámik legfontosabb exportpiacán – tavaly kétmillió eurós összköltségvetésű marketingkampánnyal erősítettük piaci helyzetünket.

A cég portfóliójában az egyes szegmensek milyen arányban osztoznak a forgalomból?

Belföldön a szárazáruk aránya 33, a készítmények 60, a hús és egyéb termékek 7 százalékot képviseltek. Exportban 74 százalék a készítmények súlya, a többi hús és egyéb termék.

A PICK–Délhús fúzió lassan évfordulójához közelít. Az összeolvadás milyen szerkezeti, stratégiai változtatásokat igényelt a cégtől?

A fúzió folyamata tulajdonképpen már a Délhúsnak a PICKben történt 2005. tavaszi tulajdonszerzésével megkezdődött, hiszen onnantól bizonyos területek (kereskedelem, gazdasági terület, felvásárlás stb.) már egységes irányítás alatt működtek. Ennek a hosszú folyamatnak az utolsó állomása 2006 novemberében volt, amikor a jogi procedúra lezárultával összeolvadt a két cég, melyek önállóan is legnagyobb hazai húsipari cégek voltak, együttesen pedig vezető szerepük megkérdőjelezhetetlen. A fúzióval célunk egy cégcsoporton belüli alapvető szakosodás végrehajtása volt. A termelési folyamatokat ott kell elvégezni, ahol azok hatékonyabban megtehetők; a párhuzamosságokat pedig fel kell számolni. Az Alsómocsoládon végrehajtott négymilliárdos beruházást követően oda tudjuk összpontosítani a nem penészesszárazáruk gyártását, Szegeden pedig a hagyományos, nemespenészes termékeink előállítására koncentrálunk. A sertésvágás Pécsről Szegedre került, Pécsett viszont darabolásra megnövelt kapacitású húscentrumot alakítottunk ki.

Immár három erős márkával rendelkeznek. Ezek hogyan osztoznak a forgalmon?

 Mindhárom márkánk fontos számunkra, bár természetesen a PICK – mint a nemzetközileg is az egyik legismertebb magyar márka – kiemelt figyelmet érdemel. Belföldi értékesítésben a saját márkanév alatt eladott termékeink közül az árbevétel 51 százalékát a PICK, 42-t a Délhús, és 7 százalékot a Ringa képvisel. Az exportunkban természetesen egészen máshogy alakul az arány, itt a PICK márka súlya 84 százalékos, míg a Délhús 4, a Ringa a baconexport miatt 12 százalékkal van jelen. Megjegyzem, hogy a márkák tekintetében egyre nehezebb helyzetbe kerül a hazai húsipar, és köztük a PICK márkái is, mivel óriási mértékben növekszik a kereskedelmi márkák részaránya a piacon. Óriási probléma ez, ezáltal a termékek elvesztik jellegzetességeiket, specialitásaikat és karakterüket. A jelentős összegek ráfordításával piacon bevezetett brandek lesznek elsősorban az áldozatai a kereskedelmi márkáknak.

Hogyan rombolják ezek a termékek az olyan régóta ismert és elismert márkát, mint a PICK?

A PICK ismertségére, minőségének elismerésére valóban számos példa említhető. A Young & Rubicam márkaerő-értékelő 2005-ös felmérése szerint a PICK a második legerősebb és legmegbecsültebb márka Magyarországon. Örökzöld márkanév minősítéssel együtt elnyerte a Superbrand rangot is hazánkban, amivel azokat a márkákat ismeri el a szakma, melyek saját területükön hírnevet szereztek, és a konkurens márkákhoz képest a fogyasztóknak olyan érzelmi, illetve kézzelfogható előnyöket nyújtanak, melyet a vevők elvárnak és elismernek. A Reader's Digest magazin olvasói körében tartott felmérés szerint is több éve cégünk érdemli ki a legmegbízhatóbb hazai húskészítmény márka elismerést. Ezért különösen érzékenyen érint minket, ha egy ilyen valódi hungarikum, mint a PICK téliszalámi imidzsét egyesek olyan termékek piacra dobásával rongálják, mint a „téli pulykaszalámi”, amiről véleményem szerint mindenki téliszalámira asszociál, abban viszont a Magyar Élelmiszerkönyv szerint pulykahús egyébként nem is lehetne. A fogyasztók becsapásának másik szép esetét láttam múltkor az egyik üzletben, ahol sertésbeles virslit árultak. A vevők jelentős része minden bizonnyal abban a hiszemben vásárolta meg a terméket, hogy az sertésvirsli, nem pedig olcsóbb baromfivirsli. Csak azt tudom javasolni a fogyasztóknak, hogy alaposan nézzék, meg, mit is vásárolnak. Cégünk nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy az élelmiszer- előállítás biztonságát fokozza, és büszkék vagyunk arra, hogy üzemeink rendelkeznek minden minőségügyi, élelmiszer- biztonsági tanúsítvánnyal.

Terveznek-e áremelést az idén?

Ilyen változó piaci körülmények között hosszabb távú jóslatokat nem lehet tenni. Húsnál a piaci gyakorlat szerint jelentős késéssel, de követjük az élősertésárak alakulását, amely most egyértelműen a növekedés irányába mutat. Húskészítményeknél az alapanyag áremelkedéséből adódóan az áremelés nagyon is indokolt lenne, de annak mértékét és idejét nagymértékben meghatározza az importtermékek árszínvonala és nem utolsósorban a fogyasztók árérzékenysége. Sajnálatos módon a kereskedelem jelentős részének a hús és húskészítmény vevőbecsalogató stratégiai termék, így sok esetben a túlkínálati pozícióval visszaélve, a közgazdasági törvényszerűségeket figyelmen kívül hagyva árletörésben érdekeltek. Az áremelés tehát indokolt lenne, tervezzük is, de a mértéket és időpontot illetően most tényleg csak jóslásokba lehetne bocsátkozni.

Hogyan prognosztizálja a cég idei évét az előzetes tervekhez képest?

Az idei év hátralévő részét és a jövő évet alapjaiban meghatározza az ismert takarmányhelyzet és azzal összhangban az élősertés-helyzet, valamint a felvásárlási árak alakulása. A hazai sertésállomány további csökkenését vetíti elő a tenyészkocák kivágásának magas száma. Könnyen realitássá válhat az a korábban elképzelhetetlen helyzet, hogy Magyarország húsexportőr országból nettó importőrré váljon. A PICK részéről előny, hogy a tulajdonosi csoporthoz tartozó hizlaldákból nagy biztonsággal be tudjuk szerezni a szükséges élőállatmennyiség zömét. Az éves várható számainkról annyit tudok mondani, hogy az exportszárazáruban előreláthatóan 4-5 százalékkal tudunk növekedni, de pl. PICK húskészítményekből már most többet adtunk el, mint tavaly egész évben. Főleg az orosz piacra irányuló baconexportunkat 30 százalékkal növeltük. Belföldön 34 ezer tonna készítményt és 7700 tonna szárazárut értékesítünk várhatóan. Az árbevétel eredeti terveinknél talán valamivel alacsonyabb lesz, 58 milliárd forint körül várjuk. A legnagyobb elmaradás a húsértékesítésben mutatkozik, export- import piacon egyaránt. Sajnos voltak olyan hosszabb időszakok, amikor áruhiány, vagy éppen az indokolatlan japán beviteli tilalom miatt nem tudtunk árut szállítani. A jövőre nézve komoly kihatással lehet az alapanyaghelyzet kritikussága, mert sertéshiány esetén a kapacitásainkat nem tudjuk kihasználni és főleg a húsexport tekintetében terveinket nem tudjuk teljesíteni. Árbevételünk jelentős részben exportból származik, így nagymértékben befolyásolja a forint helyzete az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva. A problémák ellenére bizakodóan nézünk a jövőbe, hiszen komolyan dolgozunk azon, hogy az élőalapanyagot illetően biztonságos helyzetet tudjunk teremteni.

Á.D.